Saját mozgalmának mondott ellent Bajnai
Gordon. Gyurcsány Ferenc évtizedes cimborája az Amerikai
Kereskedelmi Kamara üzleti fórumán fejtette ki az adóalkotmányról szóló ötletét.
Szerinte ugyanis kétharmados törvényben kéne rögzíteni az adók megváltoztatásának
folyamatát, hogy milyen és mennyi egyeztetéssel, mennyi türelmi idővel lehessen
adóváltozásokat bevezetni.
Ezzel
szemben minimum érdekes, hogy Tordai Csaba (Bajnai államtitkára, az Együtt 2014
alkotmánytervezetének kidolgozója) a hvg.hu-nak nemrég így nyilatkozott: „Teljes alkotmányjogi nonszensz, hogy az adórendszer szabályaiban a
mindenkori kormánypártnak a mindenkori ellenzékkel közösen kelljen döntenie.
Egyetlen kormánytöbbséget sem hatalmaztak fel a választók arra, hogy ezekben a
kérdésekben évtizedekre előre megkössék a jövőbeni kormányok kezét, mert ezzel
a választók jogát is elveszik, hogy egy másfajta gazdaságpolitikát folytató
pártot juttathassanak feles többséggel kormányra.”
Az
Együtt 2014 választói mozgalom erkölcsi,
elvi alapvetései között pedig a következő mondat szerepel: „Az
adó-, nyugdíj- vagy családpolitikát egy parlamentáris demokráciában az
alakíthatja, aki a választóktól erre felhatalmazást kap, ezért elfogadhatatlan,
hogy az ellenzékbe szoruló, jelenlegi kormánypártok támogatása nélkül ezekben a
kérdésekben egy következő kormányzat ne tudja érvényesíteni az elképzeléseit.”
Hogy
is van ez? Az Orbán-kormány gazdasági stabilitási törvénye rossz,
de Bajnai Gordon adóalkotmánya már jó dolog? Utóbbi ráadásul sokkal szigorúbb
közteher viselési szabályokat hozna a stabilitási törvénynél: az ugyanis „csak”
az arányos adórendszert és a családi kedvezményt rögzíti, Bajnai viszont az
adóváltoztatás teljes folyamatát kétharmaddal szabályozná. Ezzel nem mellesleg
a mindenkori kormányzást is könnyen megbéníthatná az ellenzék. Miért
hallgatnak ilyenkor a demokráciaféltők? Vagy lehet, hogy a kétharmaddal is
pusztán csak az a baj, hogy nem nekik van ekkora többségük?