Az elmúlt napok eseményei ismét
bebizonyították, hogy az ellenzék és az általuk manipulált honpolgárok olyan
szemüvegen keresztül szemlélik a világot, amelynek lencséjébe szorgos kezek
belekarcolták az „Orbán a felelős” feliratot. 2013. március idusa nem a huszárokról
és a frappáns politikusi beszédekről, hanem a katasztrofális időjárásról marad sokáig
emlékezetes – és arról, hogy az ellenzék szerint „természetesen” már megint a
kormány, és főleg Orbán Viktor tehet mindenről.
Akkor lássuk, ki mit csinált az
időjárási katasztrófa előtt és alatt! A legfontosabb, hogy mindenki nagyon
jól tudta, hogy jön a hó. Senkit nem ért meglepetésként, ami bekövetkezett,
hiszen a meteorológiai szolgálat már a múlt hét elején közölte, hogy a
háromnapos hétvégén förtelmesen rossz idő lesz. Március 12-től kezdve
folyamatosan adtak ki figyelmeztetéseket az állami szervek, a
Belügyminisztérium szervei és a meteorológiai szolgálat: arra kértek mindenkit,
hogy aki teheti, ne üljön autóba, ne induljon útnak. (Ezt a tanácsot sajnos
bántóan kevesen fogadták meg, de erről szerintem nem a Kormány tehet. Nyilván
van, akinek muszáj volt megkockáztatni az utazást, sokan azonban rettenetesen
felelőtlenek voltak, hogy nekiindultak.) A katasztrófavédelem először a
leginkább érintett nyugati megyékben adott ki tájékoztatást, március 14-én pedig
már országos szinten is közzétette a figyelmeztetést. Aznap délután a
katasztrófavédelem, a rendőrség, a honvédség és a mentőszolgálat egységeivel
megkezdte működését az Operatív Törzs, amely a mentőszolgálattal és a
katonasággal is együttműködött.
És lőn: március 14-én valóban megérkezett
az évtizedek óta nem látott időjárás. Irdatlan hótömeg zúdult az országra,
járhatatlan lett az utak jelentős része. A március 15-i szabadtéri állami rendezvényeket
lefújták, és minden erőt – honvédség, rendőrség, tűzoltóság, katasztrófavédelem
– azonnal mozgósítottak és bevetettek az emberek mentése, az akadályok
elhárítása érdekében. Az időjárási katasztrófa bekövetkezése után, három napon
át, közel harmincezren dolgoztak erejüket megfeszítve azon, hogy biztonságba
helyezzék az utakon rekedt embereket, járhatóvá tegyék a hó miatt járhatatlanná
vált utakat, és elhárítsák a károkat. Kemény, férfias munka volt, sok ezer
ember 24, vagy akár 48 órát volt talpon. Helytállásuknak köszönhetően az
időjárási katasztrófa nem járt halálos áldozatokkal: egyetlen ember sem hűlt ki
az autókban és nem történt halálos közúti baleset a hóhelyzettel összefüggésben.
Ez a lényeg, és ez vitathatatlan siker – amelyhez tevékenyen hozzájárult sok
jóérzésű civil is, akik élelmiszert és meleg italokat vittek a bajba
jutottaknak és szállást biztosítottak számukra. Emeljük meg a kalapunkat ezek
előtt az emberek előtt! Megérdemlik.
Sajnos van olyan is, aki nem
kalapemelést, hanem inkább egy jókora sallert érdemelne. Aki tahó, primitív
módon, a
Nemzeti Dalból gúnyt űzve szidja a kormányt és a miniszterelnököt, mintha
ők tehetnének a katasztrofális időjárásról. Mintha nem tettek meg volna mindent
az emberek tájékoztatása és kimentése érdekében. Mintha magukra hagyták volna a
bajbajutottakat. Mintha hullahegyek maradtak volna az autópályákon a hóvihar
után. Mintha más országban nem okozott volna fennakadást az ítéleditő.
(Dehogyisnem okozott: Belgiumban
1600 kilométernyi hosszúságban alakult ki dugó az autópályákon, de a
francia és német autósok is 20-25 órákat töltöttek az autójukba zárva.
A legnagyobb tahó cím azonban vitán
felül az MSZP-t illeti. Van valami diszkrét bája a történetnek: azok
kritizálják a leghangosabban a kormányt, akik pár éve gyalázatosan
leszerepeltek a katasztrófahelyzetek kezelésében. Hisz a szocialisták
kormányzásának idejére esett a 2006. augusztus 20-i tűzijáték-katasztrófa,
amely öt halálos áldozatot követelt. Már csak ennek okán is lapítaniuk kellene,
és nem verni a mellüket, hogy ők bezzeg mennyivel jobban kezelték volna a
hóhelyzetet.
2006. augusztus 20. eposzi ábrázolása kedvenc mesekönyvünkben, a megboldogult Matula.hu -n |
Arról nem beszélve, hogy
fikarcnyit sem hiteles a parlamenti munkát bojkottáló, ahelyett wellness
napot tartó és a meleg szaunában ücsörgő szoci vezetők aggódása a hóban
rekedtekért. Ezentúl, ha szoci politikust látok, rákiáltok: hahó, tahó!