Este, alig pár perc alatt több tabu dőlt le a katolikus egyházban, mint az elmúlt 30 évben összesen. Ez persze nem fogja meggátolni a libi médiumokat abban, hogy instant lehúzzák a keresztvizet a jó öreg Bergoglio-ról. Most megelőzzük őket.
Tehát először is az elsők. Első Ferenc pápa, nem csak az első amerikai hanem az első nem-európai pápa III Gergely szír
pápa, tehát 731 óta. Ő az első a déli félgömbről, és az első jezsuita szerzetes
aki elfoglalja Péter trónusát. Jorge Mario Bergoglio, akinek a neve nem
véletlen olaszos hangzású, hisz édesapja olasz bevándorló volt, egyszerű, puritán ember. Egy kis lakásban élt eleddig a bíborosi palota
helyett, limuzin helyett pedig busszal járt, és magára főzött. Elkötelezett a
szegények ügye iránt, maga is ezt az apostoli életet éli. A „nép pápája” lesz
előreláthatóan. Ez rögtön első tettében, amikor a Szent Péter téri népet
megszólította, hogy imádkozzanak érte, meg is nyilvánult. Bár még nem derült
ki, hogy jezsuitaként Xavéri, vagy a szegények apostolaként Assisi Szent Ferenc
a névadója, de akár a missziók, akár a krisztusi szegénység szentjét
választotta, egész biztos forradalmi változásoknak nézhetünk elébe. Ha kellő
erő van benne a Kúria kamarillapolitizálását is meggátolja, rendet teremt és
II. János Pál után újra egy igazi karizmatikus pápa ülhet Péter trónusén.
Ennyit a pozitív hírekről, és előzetes várakozásokról.
De mi az, amit róla – egy estényi pápaság, de közel 40 évnyi főpapság után –
megválasztása után tudni lehet. Bár kifejezetten kedves mosolya van és
közvetlen, az első benyomások a „cuki pápa” imázsát erősítenék. Miután azonban
utána néztünk ki is ő, nagy örömünkre kiderült, hogy Ferenc pápát nem épp
puha fából faragták. Nem lesz „sztárpápa” előreláthatóan, hisz teológiai
kérdésekben nem pusztán konzervatív, hanem kifejezetten „felveszi a kesztyűt” a
liberális hangadókkal. Ebben humora, műveltsége, konkrétan irodalmári és
pszichológiai diplomája is segíti, hisz – ahogy a jezsuitáknál ez szokás –
igazi hard core bölcsészértelmiségi. Nem pislog meglepetten, amikor valami
neomarxista világmegváltást nekiszegeznek. Sőt. Argentinában kifejezetten kőkonzervatív
főpap hírében áll, aki – Argentina elnöknője szerint – „visszavezetné a népet a
középkor és az inkvizíció korába.”
Mit mondjak: zene füleimnek! Bárcsak tényleg
megtenné, de az eretnekek 2013-ban már a spájzban vannak. Olyannyira, hogy úgy
tűnik a szociális katasztrófában létező Argentinában sincs jobb dolguk a
vezetőknek, minthogy a szegénység felszámolása helyett a tangó földjén is
kiteljesedjenek a liberális jogok. Ezt Bergoglio szóvá is tette, kábé azzal a
keresetlen őszinteséggel, ahogy mi. Nem kerülgeti a tabukat ezen a téren sem
ugyanis. Amikor Argentinában bevezették a melegházasságot és a gyerekek meleg
párok általi örökbefogadásának intézményét, felvette a kesztyűt a liberális
jogharcosokkal. Közölte, hogy mint keresztény minden ízében elutasít bármiféle
diszkriminációt a melegekkel szemben, bele értve megbélyegzést és erőszakot.
Vessző, de. A meleg házasság szerinte (az ő szavai) „visszalépés az emberi evolúcióban”
a gyerekek örökbeadása meg egyszerűen „diszkrimináció a gyerekekkel szemben” Idézet
következik: „Ne legyünk naivak. Nem egy
egyszerű politikai harcról beszélünk,
hanem egy pusztító előfeszítésről
Isten terve ellen. Mi nem csupán egy törvényről beszélünk, hanem a Fondorlat, a Hazugság Atyjáról (gyengébbek
kedvéért, ő a Sátán. A szerk.), amelynek célja, hogy megzavarja és megtévessze Isten
gyermekeit”.
Puff neki. A törvényt amúgy tiltakozása ellenére elfogadták
2010-ben. Ezekért, miszerint a Sátántól jön a melegházasság ötlete, meg is
kapta az Örökös Homofób tiszteletbeli címét. Valószínűleg pápaként nem lesz
ilyen sarkos, de az Egyház egészéhez hasonlóan az arisztotelészi formális
logikát követi, miszerint a melegeknek azért ne legyen gyereke, mert eleve nem
LEHET gyerekük, MERT melegek. Ennyi, színtiszta logika. A házasság meg mivel azért
van, hogy két ember megszentelt kapcsolatából LEGYEN (minél több) gyerek, tehát
a házasság mint fogalom meleg kontextusban kb. értelmezhetetlen. Sarkatva: amíg egy homoszexuális homoszexuálisként éli meg
életét, addig nincs gond, de amikor egy homoszexuális
heteroszexuálisként akar élni, az már nem tartozik a „diszkrimináció”
témakörébe, hanem egészen mást tészta. És ezzel mi nagyjából egyet is értünk,
még akkor is, ha szinte instant kapjuk a homofób jelzőt érte. Megszoktuk már a
fasisztával a rasszistával meg az antiszemitával együtt. Talán az első pápa
lesz, aki együtt viseli velünk a szalonképtelenség keresztjét is.
Egy másik, ennél sokkal izgibb ügyét valószínűleg hamarosan
olvashatunk a ballib lapok hasábjain jó vastag szalagcímekkel, olyanokkal mint
„Katonai Juntát támogatott az új pápa” „Gyilkossághoz asszisztált Ferenc” és
hasonlók. Ugyanis egy jogvédő ügyvéd még 2005-ben, az előző konklávé idején
feljelentette Bergogliót, miszerint a hetvenes években, amikor a Jezsuita Rend
argentin generálisa volt, összejátszott az 1976 – 1983 közötti hírhedt katonai
rezsimmel. A történet szerint két liberális szellemiségűként ismert, az ellenzékhez
köthető jezsuita papot, Orlando Yoriót és Franz Jalicsot a katonák kezére
játszotta, akiket aztán megkínoztak és az ESMA rettegett titkos börtönében. Orlando
Yorio akkori generálisa ellen fordult, állítva, hogy a jelenlegi pápa akkori
„cinkos összejátszása” juttatta őt a megkínzói kezére. A másik testvér
visszament az incidens után Németországba és kolostorba vonulván elzárkózott a
nyilatkozattételtől. A megkínzott atya vádjait Bergoglio bíboros már
akkor is tagadta, mondván Yorio pusztán spekulál, de a neki hívő oknyomozó
csávó odáig ment, hogy egy könyvet is kiadott a történet részleteiről, melynek
szálai szerinte egészen VI. Pál, az akkori pápa kúriájáig vezetnek. Yoriót
azóta kizárták a jezsuita rendből, valószínűleg azonban a következő hetekben
egész biztos megismerjük közelebbről Orlando atyát. Persze egész biztos, hogy ezek után le fogják fordítani a "leleplező" könyvet, ha más nem Németh Sándorék. Szóval
kár lenne szétszpojlerezni előre ezt a csodás krimit, ami Dan Brown korábbi, a
Vatikán sötét titkait boncolgató örökbecsűjével szemben igazi élő szereplőket
vonultat fel. Mindenesetre elég muníció lesz hamarosan, hogy lehessen miért
utálni az amúgy is bizonyítottan homofób pápát, bár mondjuk – a lejárató
könyvekhez, kampányokhoz hasonlóan – a bizonyítással ezúttal is adósunk marad a
szerző, Horacio Verbitsky.
(A könyv angolul már megtalálható a neten, ha valaki nem tudna várni, megrendelheti magának Amazon.com-on is akár! The
Silence: from Paulo VI to Bergoglio: secret relations of the Church with the ESMA, Sudamericana (Bs.
As.), 2005. ISBN
950-07-2035-3 )
Valószínű azonban, hogy a felmelegített botrány elülte után
ő lesz a „Kotonpápa” is. Jó név lesz ez, amit amiatt fog kapni, hogy mondhatni
eléggé „liberális” nézeteket vall a fogamzásgátló eszközök, elsősorban az
óvszer használata terén. Mint mondta: „A kotongumi használata közegészségügyi
kérdés, a fertőzések elkerülése érdekében abszolút érthető.” Hiába, egy dél
amerikai katolikus ország egyházának, az erotikus fűtöttségéről híres Buenos
Airesnek, a tangó városának a feje. Szexuális kérdésekben nem lehet annyira
doktriner, mint egy fagyos európai, és hát nem is az. Számos, eddig mélységes
lelkiismeret furdalással „házasság-előttiző” katolikus fiatal zeng majd
hallelúját, és a Durex árfolyama is meg fog ugrani, ha ez a nézet előbb utóbb hivatalossá
válik. De ennyit a liberálisok öröméről, mert amikor Argentinában ugyanakkor az
abortusz és eutanázia legalizálásának kérdése merült fel, maga állt ki
szónokolni több százezres tömegtüntetéseken a témában. Ferenc nem az „ülök a
püspöki palotában, és morzsolom a rózsafűzért” fajta, európai-típusú, a köznapi
politikai kérdésektől elzárkózó püspök, hanem a közéletben is részt vevő igazi
dél amerikai „akciópüspök”.
Részt vett egyéb iránt baloldali, szakszervezeti tömegtüntetéseken
is, és nyilatkozott olyant, miszerint: „Az igazságtalan gazdasági rendszerek
(értsd kapitalizmus) az egyenlőtlenségek előretörését okozzák. Ez az alapvető
emberi jogok ellen való, csakúgy mint az eladósítás. Kevesek boldogsága sokak
szenvedése árán jön létre. Ez nem csak igazságtalan, hanem illegitim is.” Kemény
szavak! Occupy Vatikán! Egy hasonló globalizáció és kapitalizmusellenes
nyilatkozat elegendő lehet ahhoz, hogy balos globkritek járuljanak liturgikus
tiszteletcsókhoz. Őszentsége lábai elé. Azonban arra is, hogy a forinthoz
hasonlóan az egekbe szökjön a nem létező vatikáni valuta árfolyama, miután
hüledezve tiltakozik a Vatikáni Bankszövetség. Apropó Vatikáni Bank: a hetvenes
évekig visszanyúló, és még ma is a szekrényből kidőlő csontvázakat produkáló
ügy bilijének borogatása erősen érik, és Ferenc valószínűleg itt se fog
cicózni. Persze a szociális igazságok felkent prófétái valószínűleg Horacio
bácsi könyvéből addigra felkészülve már úgyis gyűlölni fogják a homofób,
fasiszta rezsimekkel kokettáló jezsuita pápát. Valószínűleg észre se fogják
venni ezt a csendes, ám történelmi fordulatot.
Mi meg azt hiszem ezzel párhuzamosan egyre jobban fogjuk szeretni a mi Ferenc
pápánkat. Az egyszerű, keresetlen stílusú, természetes pápák, amilyennek elsőre
mutatkozott, eleve nagyon kedvesek szívünknek. Ha Che Guevarra honfitársaként a
szociális igazságosság harcosa lesz, azt igencsak csípni fogjuk, és ha nem lesz
szívbajos bevállalni, hogy a katolikus egyház egy konzervatív intézmény, ő meg
megvédeni, és nem megváltoztatni jött ezen értékeket, akkor meg a lábai elé is
borulunk. Reméljük végre nem a Vatikán obskurus pénzügyei és pedofil papok,
sikkasztások, ingatlanügyletek, titkok és ármányok, hanem a hit és megújulás
fogja meghatározni a katolicizmus mindennapjait, miközben a széttöredezett, a
jelenkor által megviselt lelkű, megalázott konzervatív hívek egy erős, őket
összefogó pásztor védelme alá kerülnek. Ismételjük hát a mondatot ma estéről: Annuntio vobis gaudium magnum. Habemus papam!