Senkiben ne legyen kétség, ezerrel pörög a kampány. Bajnai Gordon
vasárnap „házi gyártású válságról” beszélt Gyöngyösön a Fiatal Közgazdászok
Országos Találkozóján. A potenciális miniszterelnök-jelölt szerint egyértelműen a kormány elhibázott
gazdaságpolitikája felelős a hazai válságért. Érdekes egyoldalúság ez egy
szakmai konferencián, bár mostanra megszokhattuk, hogy Bajnai „szakmaisága”
igencsak egyoldalú. Érdemes tehát felfrissíteni, hogy mi is az oka a hazai
válságnak.
Először is kicsit leegyszerűsítő a
„made in Hungary” címke a hazai állapotok jellemzésére, mikor állandóan azt
halljuk valamelyik uniós tagországról, hogy bizony ott is nagy a baj. Most
éppen Ciprus borzolja a kedélyeket, Olaszország sem áll olyan jól, Portugáliát,
Spanyolországot is mentik, Görögországot ne említsük. De példának okáért a
tengerentúlon sem olyan rózsás a helyzet. Az USA 2012 utolsó negyedévére éves
szintre számolva 0,1 százalékos GDP csökkenést könyvelhetett el, talán ott nem
lesz recesszió, de azért tartanak
tőle. A fentiek ismeretében – és nem hisszük, hogy Bajnai ennyire ne
ismerné a gazdasági folyamatokat – meglehetősen költői szakmai túlzás
egyedüli felelősként megnevezni a magyar kormányt a hazai válságért.
Ugyanakkor van némi igazság a
hazai gyártás kifejezésben. Elég például Róna Péter levelére
gondolni, amelyben a hazai gazdaság legnagyobb bajaként a devizahitelezést emlegette, az első számú felelősök között megnevezve Bajnai Gordont.
Róna egyébként az LMP alapítványának társelnöke volt, de lemondásra kényszerült mikor
hosszas huzavona után egyértelmű vált, hogy az LMP nem kér az Együtt 2014 öleléséből.
Szorosan nem vág ezen írás tárgyába, ezért zárójelben jegyezzük meg, hogy a
sikertelen bekebelezési akció után maradt a leszalámizás taktikája. 2012 tele
után kivált az LMP-ből a Párbeszéd Magyarországért (PM) csoport, hogy egyesek
rögtön társelnökök legyenek az E2014-ben. Ó jeeee, bár a télnek még nincs vége.
Talán Rónait inkább lemondásra kényszerítették „bosszúból” az akkor még LMP tag
PM-esek, nem tudjuk.
Bajnai Gyöngyösön azt is
kijelentette, hogy gazdaságpolitikai céljai között szerepel a befektetést
kereső külföldi tőke hazánkba csatornázása. Ezzel nincs is baj, a magyar
kormány számtalanszor kifejtette hasonló szándékát. Egy megkötéssel; nem kérünk
azokból a cégekből, amelyek Magyarországot rövid távú befektetésnek használják
gátlástalan profitéhségük csillapítására. Akár úgy, hogy indokolatlan
adókedvezményeket kapnak, akár úgy, hogy indokolatlan monopóliumokat szereznek
az államtól.
Azért kell ez a megkötés, mert a 2010 előtti gazdaságpolitikai modell – mikor Bajnai Gordon igencsak meghatározó figurája volt a hazai gazdaságpolitikai irányításnak – csődöt mondott. Csődöt mondott, mert a mindenáron való harc a külföldi tőkéért igazából „több munkahelyet szüntetet meg, mint amennyit létrehozott , és a külföldi tőke áráért – a kedvezményekért, a támogatásokért, és a GNP 6-8 százalékát is elérő kamat, osztalék és royalty jövedelem kiáramlásért – a bérmunkával kitermelt hozzáadott érték nem fedezte a bérmunka előállításához és fenntartásához szükséges szociális költségeket, mint az oktatást, az egészségügyet, a nyugdíjat, a munkanélküli-segélyt, az infrastrukturális beruházásokat, a rendőrséget és az államigazgatást stb.” Sokan kifejtették ezt a gondolatot, mi ismét Róna Pétert idéztük, hogy itt köszönjük meg fent említett levelét és ezen igaz sorait. Ha esetleg valaki tovább olvassa az idézet alapjául szolgáló írást, és összeveti az azóta tett kormányintézkedésekkel (stratégiai megállapodások, rezsicsökkentés), akkor beláthatja, hogy Róna téved a kormány felfogását illetően. Ezt is csak zárójelben.
Azért kell ez a megkötés, mert a 2010 előtti gazdaságpolitikai modell – mikor Bajnai Gordon igencsak meghatározó figurája volt a hazai gazdaságpolitikai irányításnak – csődöt mondott. Csődöt mondott, mert a mindenáron való harc a külföldi tőkéért igazából „több munkahelyet szüntetet meg, mint amennyit létrehozott , és a külföldi tőke áráért – a kedvezményekért, a támogatásokért, és a GNP 6-8 százalékát is elérő kamat, osztalék és royalty jövedelem kiáramlásért – a bérmunkával kitermelt hozzáadott érték nem fedezte a bérmunka előállításához és fenntartásához szükséges szociális költségeket, mint az oktatást, az egészségügyet, a nyugdíjat, a munkanélküli-segélyt, az infrastrukturális beruházásokat, a rendőrséget és az államigazgatást stb.” Sokan kifejtették ezt a gondolatot, mi ismét Róna Pétert idéztük, hogy itt köszönjük meg fent említett levelét és ezen igaz sorait. Ha esetleg valaki tovább olvassa az idézet alapjául szolgáló írást, és összeveti az azóta tett kormányintézkedésekkel (stratégiai megállapodások, rezsicsökkentés), akkor beláthatja, hogy Róna téved a kormány felfogását illetően. Ezt is csak zárójelben.
Bajnai Gyöngyösön hatéves
távlatról beszélt.
A kormány sem gondolja ezt másképp, hogy rendbe tegye a devizahitelezés és
vadkapitalista külföldi tőke által okozott károkat. Bajnai ugyanakkor a kormány
jelenlegi lépéseit dilettantizmusnak és egy szűk réteg zsákmányszerzésének
nevezi. Rossz lehet szembenézni azzal, hogy – ahogy Bajnai egykori minisztere
fogalmazott őszödi beszédében – „trükkök százai” helyett elkezdődött a
rendrakás és egy „normális” kapitalista verseny kialakítása.