2013. március 31.

Nagyszombaton tüntizni ízléstelenség


Előre bocsátom, nem én vagyok az, aki fogta magát és az ügyeletes permanens forradalmi hisztijét a „szervezett zavarkeltés” keretében épp Húsvétra időzítette. Én most csak igyekszem reagálni az eseményekre. Húsvét szellemében. Fiatal, életerős, termékeny, lelkes és őszinte fiatalokat látni, amint képtelenek arra politikai küzdelmük során, amire a legalább iszlám terrorista is képes: elhallgatni, elmélyülni, visszavonulni. És ez nagyon szomorú dolog. 

Mert még az „Intifáda” is szünetel Ramadankor, mert az iszlám terrorista számára is létezik ünnep. Sajnos a mi fiatal, életerős, termékeny ifjaink egy részében (néhány száztól az ezerig) nem létezik ünnep. Egy is sok lenne Nagyszombaton, ami ezeknek az embereknek egy hosszú hétvége, amikor lehet csinálni az újabb heppet. Természetesen a forgatókönyv ismert: előző nap, ezúttal a Nagypénteket elrondítva már hírt kell csinálni a „letartóztatásokból és megszállásokból”. Gerjeszteni kell a Facebookon is a hisztit, mert szemmel láthatóan semmiféle túlkapás, akadályozás nem áll fenn a „rezsim” részéről szólásuk és gyülekezésük Szent Szabadságának kinyilvánításában. 

Lehet tehát betört koponyákkal menni és csinálni a balhét. Hogy a Nagyhét helyett holmi olcsó párhuzamokkal fárasszák az embert a 25 évvel ezelőtti „demokratikus” és a mostani „rezsimfidesz” közti ellentétekről. (Mindenesetre kíváncsi leszek rájuk 25 év múlva, hátha normális felnőtté érnek és nem valamiféle Cohn-Bendit epigonná...) Nem ez a fontos azonban, hogy hányan vannak, mit mondanak, hanem hogy ezt a balhét igazából akármikor megcsinálhatnák. Sőt. Poénból Húsvét-hétfőn egy flash-mob keretében lelocsolhatnák és meglocsolhatnák szimbolikusan ugyanezt a székházat, így mosva el a gyűlölt vezérkart. 

Akármi, ami legalább minimálisan úgy tűnik, mintha tisztelne bármit ebből a hétvégéből, ebből az ünnepből, ami elvileg Karácsony után a második legfontosabb az évben. Nagyszombaton tüntizni ugyanis már nem pusztán ízléstelenség, hanem (mint azt már írtam) egy nagyon szomorú dolog, aminek szomorúságát fel se fogják azok, akik ezáltal kiállítják magukról ezt a szegénységi bizonyítványt. Ők az a generáció és azok az emberek, akik már nem érzik mi a különbség ünnep és hétköznap között, mert már semmi sem jutott nekik ezekből. Az ő világukban már nincsenek ünnepek, ahogy igazából család sincs, tehát ezek helyét mind „pótlékok” töltik ki. Vannak az „átlagnapok” meg a „bulinapok” és van a „stabil kapcsolat” a család helyett. Ez meg most bulinap az ünnepnapon, amikor végső soron a „stabil kapcsolatért” tüntetnek a „család” ellen. 

És tüntetnek. Ez tény. „Ünnep? Az mi? Bulinap. Hát, akkor most Nagyszombaton vagy mi, ami ezeknek a keresztény-konzervatív pöcsöknek valami templomban vonaglós izé, hát ezen én megyek tüntizni azt csá, mert azt mondják, hogy a család az felnőtt+gyerek, érted? Beszólsz? Mész a rezsimeddel együtt a darálóba apukám!” Amíg ez a mentalitás passzív, addig az ember szimplán pironkodik, és lefuttat pár bevett konzervsirámot arról, hogy „hát igen a család intézménye…” meg olyanokat, hogy „de hát mit várunk tőlük, amikor az elmúlt évekig itt züllesztett a kommunista ármány?” És ezzel letudjuk az egészet. Pöffögünk, felháborodunk, lehülyézzük őket. 


Most azonban, ha nem is nagyon, de azért hangos az utca. Talán majd pár békemenetes ellenmami lesz olyan kedves kiabálni egy jót az ATV kamerájának, hogy minden jobboldali öreg, intoleráns, befordult vénembernek legyen este maszkírozva, szemben a fiatal életerős ifjúsággal, akik ugye a jövő maga. A duzzadó erőről szólhat a tudósítás, amelyik épp elsöpri az öreg kádáristává züllött Orbán-rezsimet. Megy tovább az „Orbánfasizmus versus Demokrácia” baromság az egyik, meg az „ezek a fiatalok meg vannak vezetve” szólam a másik oldalon. De nekik továbbra sem lesz ünnep az életükben, pláne nem Feltámadás, Remény és végső soron Isten. G. K. Chestertonnak volt egy nagyon jó mondása. Azt mondta: „Ha az ember megszűnik hinni Istenben, akkor nem az lesz, hogy nem hisz semmiben, hanem hogy bármiben képes lesz hinni.” Ez mélyen igaz, hisz a „demokráciában” hinni nem több, mint Harvey Dentben a Batman trilógiából, vagy a South Park Mr Hankey-jében. Elvégre – ezen logika szerint - tökmindegy, hogy most „Nagyszombaton otthon zabálom a sonkát, és azt hiszem, hogy egy zsidó csávó 2000 éve kimászott egy barlangból, vagy kint rázom az öklöm és azt hiszem, hogy ezáltal én most teszek valamit a demokráciáért. Akkor meg?”.  

Mert ebben a pillanatban meghalt az ünnep, és meghalt a párbeszéd is. Egymás mellé került két dolog, aminek nincs egymás mellett helye: Isten és a lator. Szépen csöndben kinyírták a jövőt. A toleranciát is vele halt együtt, hisz innentől naivitás azt várni, hogy bárki tiszteletben tartson holmi zsidó és keresztény 6000 éves tradíciót. Ugyanolyan nonszensz elvárás, mint hogy valaha elmagyarázza egy is az itt összegyűlő „lelkes” fiatalok közül, hogy épp mi az aktuális baromság, amivel megtölti a fejét. Mert hát az ünnep érzete a családban születik, a családban öröklődik és „atyáról fiúra száll”.

Az ünnep hiánya a család hiányát jelzi, s ha nincs „család” onnantól már annak a fogalomnak a helyét is meg lehet tölteni bármiféle baromsággal. Elvégre onnantól már az is mindegy, hogy kikből áll egy „család”, hisz az a valami ami ott van, akár két széklábból is állhat. A végén pedig minden mindegy. A vicc az, hogy ez a mostani akció csodálatosan megerősíti a keresztényekben Húsvét üzenetét. Nagypénteken és Nagyszombaton „a Világ Erői” úrrá lesznek Jézuson, akit igazából nem tisztelnek,s latrok közé vetik. Előző nap már ahelyett, hogy az ő nevét kiáltották volna, már kikérték maguknak Barabást, a tolvajt. Üvöltik teli torokból, hogy takarodj, mondjál le, menj a keresztre, dögölj meg. A „demokratikus többség” tehát egyértelműen Jézus kivégzésének ügye mellé áll. Annak a Jézusnak a kivégzésére esküszik, aki korábban Virágvasárnap szerzett „kétharmadot” Jeruzsálemben. Még mielőtt belegabalyodnánk ebbe, és azt hinné a kedves olvasó, hogy az elvakult viktoriánusok már ott tartanak, hogy Orbán Viktor a magyar messiás, ezt a felvetést szeretnénk rögtön eloszlatni. 

Támogatni egy politikust ≠ hinni benne. Ha Jézus neve helyett Orbán Viktorét kiáltják Nagypéntek este, ugyanolyan bánatosak vagyunk, mintha Barabás vagy Bajnai nevét halljuk. Nagyszombaton ugyanis nem Orbán Viktor ellen, vagy Bajnai Gordonért kiáltozik az, aki a Lendvay utcában didereg. Hanem végig egy rossz sztorit követ. Rossz nevet kiabál, hisz csendes ünneplés helyett valami teljesen másik Istent, ha úgy tetszik a Politika Istene az, akit imád. És így kimarad a Feltámadás misztériumából. Ha nyernek, azt hiszik tényleg nyertek, ha veszítenek, megszűnik számukra a remény, és elvesznek. Ha ezt megmondja nekik valaki, azt hiszik, hogy vagy vallási, vagy politikai agitációval próbáljuk Őt megváltoztatni, és eltéríteni őket a demokrácia szent ügye mellől. Pedig nem erről van szó, hanem szomorúságról, hisz az „Ünnep” tisztelete, ismerete révén ő lenne gazdagabb. Nem jelentené ez azt, hogy ő elveszti a gondolatait, csak annyit, hogy tudja, hogy van fontosabb Orbán Viktor, Bajnai Gordon vagy bárki győzelménél. Van ennél a játszmánál, sőt horribile dictu még a demokráciánál is fontosabb. Olyan érték, mint szeretet, türelem, egyetértés, igazság, élet. 

Minden keresztény olvasónak üzenem: nekünk sem gyűlölni kéne a most tüntetőket, sőt nem is bizakodni abban, hogy „nálunk az igazság”, és „ők meg hülyék”. Mert nincs nálunk semmi. Istennél van az Igazság, annál, akit megöltek, keresztre feszítettek, és akinek a követői szétszéledtek, amikor ezt látták. A keresztényeknek, de minden Húsvétot ünneplőknek - így a zsidóknak is - van fontosabb, mint a politika. Van fontosabb a győzelemnél, a rendszerváltozás (ilyen-olyan irányú) kiteljesítésénél. Ezekben a napokban mindenképp. Mert ünnep van, az elgondolkodás és elmélyülés ideje. A keresztényeknek Feltámadás, a zsidóknak a Megszabadulás ünnepe. Ünnepeljünk együtt lélekben azokkal is, akik most nincsenek velünk. Boldog ünnepet. 


Tovább..

2013. március 30.

Szanyi Marxszal tölti a Húsvétot


„A húsvéti merengések egyik elemeként javaslom mindenkinek, hogy ugye azért mégis csak meg kellene dönteni a kapitalizmust?” (Szanyi kapitány Facebook-oldala) Az MSZP-s megmondómber legutóbbi mutogatása után megint szólt egy velőset. A kapitány a kapitalizmust szeretné eltörölni így Húsvét alkalmából. Hogy hogyan kapcsolta össze a legnagyobb keresztény ünnepet a munkásosztály nemzetközi harcával már önmagában kérdéses. De hogy miért akarja, s mivel helyettesítené? Hát a jó öreg ideológia leporolásával: szocializmussal!

Az hagyján, hogy már sokszor bebizonyosodott, hogy a szocializmus nem működik. Az is hagyján, hogy a demokráciával összeférhetetlen. Akkor most ki is az antidemokratikus, kérem szépen? Mert mutassanak nekem egy sikeres és stabil demokráciát, ahol nem kapitalizmus működik. Való igaz, a magyar értelmiség egy jól körülírható részének évszázados álma a kapitalizmus eltörlése, volt is erre egy bő negyvenéves kísérletük, hogy aztán saját maguk lássák be, ez így nem megy.


Gondolkozzunk egy cseppet! Mit is jelent a szocializmus? Összes megvalósult formája nem hozott mást, mint a kevesek terrorját a társadalom felett. És mi is Szanyi válasza a Gulágra? „Ez részedről kb. olyan, mintha én azt mondanám, hogy felejtsd el a kereszténységet, hiszen az inkvizíció végiggyilkolta Európát.” Na azért álljon meg a hegyimenet, biztos hogy bele akarunk menni ebbe? Mert nem biztos, hogy Tibornak tetszene.

Ugyanakkor mi legyünk nagyvonalúak, s lépjünk túl Tibor újabb szellemesnek gondolt beszólásán. A probléma itt kérem szépen más. Mint nem is olyan rég kiderült, a XIII. kerületi fenegyerek az MSZP legesélyesebb jelöltje az EP-lista élére. Most nem tudom hogy örüljek-e vagy sem. Egyfelől Cohn-Bendit és hasonszőrű társasága egy újabb címeres taggal bővül, s megerősíti azt a feltételezést, hogy az Európai Parlament nem más, mint politikai bolondokháza. Másfelől az EP tele van komoly múlttal rendelkező, tiszteletet érdemlő személyekkel is, akiknek nap, mint nap meg kell küzdenie olyan és hasonszőrű elemekkel, mint a fenti nevek. Ráadásul Szanyi Tibor ott elméletileg Magyarországot fogja lejáratni képviselni. Ilyenkor szokták mondani, hogy az egyik szemem sír, a másik nevet?

Tovább..

2013. március 29.

Európa bunkója: Guy Verhofstadt



Az Európai Parlament liberális frakcióvezetője újra azt követeli, hogy a Tanács vonja meg Magyarország szavazati jogát. Mert szerinte az Orbán-kormány tartósan megsérti a demokrácia alapelveit. Miközben egyre több mértéktartó közszereplő áll ki a magyar Alaptörvény mellet (Legutóbb RupertScholz alkotmányjogász, egykori német honvédelmi miniszter), a liberálisok ismét egész pályás letámadást indítottak. De ki is ez a bágyadt arcú balga-belga, aki úgy ismeri hazánkat, hogy mindig megmondja rólunk a tutit? Guy Verhofstadt. Ifjúkori beceneve „da joenk”, magyarul „az a kölyök”. A flamand nyelven ez igen lesújtó véleményt fejez ki. Az illető bárdolatlan megnyilvánulásaira utal. Magyarul: TAHÓ, BUNKÓ.

Egyes pletykák szerint – minden viselkedési zavara ellenére – nem olyan bolond, a bárdolatlan-büdös-bunkó, balga-belga, csak éppen Barosso bizottsági helyére tör. Sőt, 2004-ben esélyesebbnek is tűnt a mostani elnökénél. Aztán tahó stílusa miatt mégsem támogatta őt senki. Sem a jobboldaliak, sem a baloldaliak. (pl. Tony Blair is mindent megtett azért, hogy ne a bunkó belga legyen Európa vezetője.) De az is tutira igaz lehet, hogy sokan azért sem álltak mellé, mert belga miniszterelnökként igencsak nagyot bukott. Ráadásul az ottani bíróság átalakítása (ami most a magyarok esetében egyébként szintén szúrja Guy szemét), illetve azzal a joggal való felruházása, hogy a világ bármelyik pontjáról lehessen náluk vádat emelni, emberiség ellen elkövetett bűnök miatt, rengeteg diplomáciai bonyodalmat okozott. (Törvény az univerzális kompetenciáról) Emlékezzünk csak Pinochet tábornok ügyére, akinek Belgiumba szállítása megosztotta a világot!

Miniszterelnökként először 1999-ben lépett hivatalba. Akkor a zöldek és a szocialisták támogatták a kormányalakításban a liberális pártját. Aztán hamar hazavágta Belgiumot, a már akkor elmaradott szociálliberális gazdaságpolitikájával. Növelte a szociális kiadásokat, miközben igyekezett a legszabadabb piaci elveket is érvényesíteni. A belgák vesztére. Négy év alatt ugyanis (és még a válság előtt járunk) másfélszeresére nőtt a munkanélküliség, a nyugdíjrendszert alig tudták megmenteni, a gazdasági növekedés pedig megtorpant. Kudarc, kudarc, kudarc...

Miután nem sikerült az Európai Bizottság élére, azaz Prodi helyére kerülnie, pártja jelentősen meggyengült. Azért tudott csak 2004-ben ismét kormányt alakítani, mert a szocialisták soha nem látott növekedésnek indultak, de vezérük nem lévén, továbbra is a liberális Verhofstadt maradt a miniszterelnök. A koalíciós arányok eltolódása viszont cselekvésképtelenné tette a kormányt. A válságra reagálni nem tudtak. A munkanélküliség történelmi magaslatra nőtt.

Bele is bukott a bunkó belga. Előrehozott választások következtek és óriási vereség. Aztán világcsúcsot döntögető kormányalakítási válság jött, melyben még egy évig ügyvezető miniszterelnökként dolgozhatott a bunkó belga. De a válsággal szemben továbbra sem tett semmit. Ebbe az időszakba annyi fért csak bele, hogy előkészítse menekülési útját az Európai Parlamentbe, ahol ma is a liberális frakció vezetője. Szóval kudarc és bukás jellemezte Verhofstadt miniszterelnöki ténykedését.

Ő alakította egyébként 40 év után az első olyan koalíciós kormányt, amelyből a kereszténydemokrata értékeket valló pártok kimaradtak. Ráadásul maga Verhofstadt többször is személyes kirohanást intézett a keresztény értékek ellen. Nyugodtan kijelenthetjük róla, hogy KERSZTÉNYGYŰLÖLŐ. Most éppen az zavarja, hogy a magyar Alaptörvény keresztény értékeket is tartalmaz.

A bunkó-balga-belgát tehát több dolog is hajtja a magyar kormány ellen. Liberális frakcióvezető az EP-ben, tehát kötelessége ideológiai harcot folytatnia. Kereszténygyűlölő, így nem tetszik neki az Alaptörvény. Barroso helyére tör, így muszáj úgy politizálnia, mintha az európai értékek mellett állna ki. Magyarországon kiestek a liberálisok a parlamentből, így kívülről igyekszik segíteni őket. Ha Európában sikeres politikus szeretne maradni, akkor a multicégek érdekeit is ki kell szolgálnia, hisz a szabad piac igazán nekik kedvez. Szóval van racionális oka ellenséges ténykedésének.

De mindezek mellett, a lelkében van valami fundamentális magyargyűlölet is. Egyszerűen utálja népünket. Ugyanis 2004-ben, mikor éppen szocialista-liberális kormány rombolt minálunk, ő jegyezte azt a javaslatot, melyben a nizzai elvekhez képest eggyel kevesebb Európai Parlamenti képviselője lehetett volna Magyarországnak, illetve a szavazati súlyunk is csökkent volna. Miért?

A kérdés megmarad: a liberális politikusoktól szokványos kereszténygyűlöleten és a politikai szembenálláson túl, honnan ered ez az elementáris utálata a magyarokkal szemben? 
Tovább..

Brüsszel az unortodoxia fellegvára


Szóval akkor itt állunk megint értetlenül, egyszerű magyar emberek. Vakargatjuk a fejünket, hogy akkor most hogy is van ez. Hogy akkor most ki az unortodox, vagyis miért szitokszó az unortodoxia, ha a magyar kormány él rendhagyó eszközökkel és miért innovatív megoldás, ha az EU? Sőt! A mi hagyományos megoldásaink (is) rendre nagyobb kritikát kapnak, mint bármely EU-s „innováció”.

Én magam is nehezen hittem a szememnek, amikor kávézgatás mellett az alábbi hírrel találkoztam. Az Európai Parlament Petíciós Bizottsága úgy döntött, megbízza Európai Bizottságot, hogy készítsen tanulmányt, hogyan érintik a magyarországi megszorítások (!) a társadalom kiszolgáltatott csoportjait, köztük a megváltozott munkaképességű embereket. Tette mindezt egy magyar állampolgár petíciójának hatására, melyben polgártársunk sérelmezte, hogy „a 2012. január 1-jén életbe lépett törvény értelmében széles tömegektől vonták meg az addig alkotmányos garanciákkal védett rokkantsági nyugdíjat, és szociális ellátássá alakították át”.

Persze az ügy nem kerülhette el az európai (?) szocialisták becses figyelmét sem. Egyből ott termett a nemzetéért aggódó (?) Göncz Kinga, aki magát nem kímélve vette a fáradságot, hogy saját delegáló állama törvényhozását kárhoztassa az EU-s intézmény előtt. A kellő felhangokkal elmondta, hogy a magyar törvény sérti a szociális biztonságot, a legvédtelenebb társadalmi rétegeket, nincs lehetőség jogorvoslatra, stb., stb. A szokásos. Noha még pár évvel ezelőtt konszenzus övezte Magyarországon, hogy igenis divat életvitelszerűen rokkantnyugdíjba vonulni, gyakran valódi ok nélkül, most, amikor mindezt az állam joggal felülvizsgálja, EU-s szinten próbálnak a lábára lépni – hazai támogatással.


Mindezt olyan helyzetben, amikor egyes tagállamok költségvetési egyensúlyának megteremtése úgy tűnik, minden eddigi szabályt felülír. Gondoljunk itt Ciprusra, ahol épp EU-IMF-ECB trojka által kikényszerített intézkedések keretén belül adóztatják meg a betétesek banki megtakarításait. Olyanokat is, melyeken állami és EU-s garancia van. Unortodox megoldás a javából, nem baj. Nem baj, hogy a fűnyíró elv alapján az egyszerű emberek megtakarításait is épp ugyanúgy elveszik, mint a Ciprust valóban „adóoptimalizálásra” használó milliárdos üzletemberekét. Értsd: a kisember ugyanúgy fizet az általa el nem követett törvénytelenségért, mint az ügyeskedő offshore lovag. Mindez persze az EU-nak nem baj. Az sem baj, hogy noha a hivatalos kommunikáció szerint a példa egyszeri és nem ragadós, Spanyolország másnap bejelentette saját hasonszőrű intézkedését. Természetesen ez is rendben van.

Na de az, hogy Magyarország felül szeretné vizsgálni a rokkantnyugdíjakat (nem automatikusan elvenni ,na!), az persze vizsgálatot követel. Ez már nem is kettős mérce, ez jóval több. Mi a saját a szociális rendszerünk anomáliáit sem korrigálhatjuk, de ha az EU minden jóérzést és gazdasági alapszabályt fel akar rúgni a kisemberek kárára, az rendben van. És ehhez a színjátékhoz hazánk fiai és leányai mint európai szocialisták asszisztálnak a legbőszebben.

Azt kívánjuk nekik, amit az Európai Tanács főtitkárának, Thorbjorn Jaglandnak: tüntessen ki titeket Románia!
Tovább..

2013. március 28.

Steiner Pali megvédi Novák Elődkét


Miközben az MSZP a róla korábbiakban levált, de utánfutóként működő szervezetekkel Együtt lépten-nyomon felszólítja a Fideszt, hogy határolódjon el a szélsőjobbtól, lökje ki magából az „ordas eszméket”, addig azért csipcsup ügyekben egész jól együtt tudnak működni a Jobbikkal. Sőt, meg is védik őket, ha ezzel kormánypárti döntés ellen lehet menni. Tette ezt Steiner Pál is, amikor a minap Novák Előd védelmére kelt.

Steiner Pál a napokban az Országgyűlés Alkotmányügyi bizottságában dobott mentőövet Novák Elődnek, amikor arról folyt a szó, lehet-e „elmebetegnek” nevezni valakit a parlamenti ülések során (történt ugyanis, hogy egy fideszes képviselő „igazságügyi elmeorvos-szakértő kirendelését javasolta” Novák egyik felszólalása után). Steiner szerint viszont „a fideszes képviselő súlyosan megsértette Novák Elődöt
”. Mondja ezt Steiner, aki pár hónappal ezelőtt még a Jobbik karanténba zárására szólított fel.  
Hát mindjárt elsírom magam, mennyire is karcolhatott bele „a súlyos sértés” Novák Előd lelkébe – pláne Steiner Páléba –, de előbb azért végiggondolom az előzményeket. Nemrég történt ugyanis, hogy Szanyi Tibor - az MSZP kabalaprolifigurája – bemutatott egy parlamenti felszólalása után képviselőtársainak; állítása szerint ráadásul éppen a jobbikosoknak. Szanyi párttársai – így Steiner Pál is –, sejtve azt, hogy „a kapitányra” büntetés vár, nyilván azt akarták elérni, hogy akkor az Alkotmányügyi bizottság többsége dorgálja meg a Novákot „súlyoson megsértő” fideszes képviselőt is. Persze tudták, hogy ilyen nem fog megtörténni, ezért azt mondták: minden mindegy, védjük meg jobbikos barátunkat, legfeljebb majd Szanyi megrovásánál hivatkozhatunk a büntetések kiegyensúlyozatlanságára!

Ja, hogy így éppen azokkal fogtak össze, akiktől minden, magát „rendes demokratának” valló demokratának el kell határolódnia? Jaj, hányszor hallottuk már, hogy „nácikkal nem közösködünk”, hogy „a nácikkal szemben mindenkinek össze kell fogni” – persze, mindez csak a baloldali és liberális elitre nem vonatkozik. Ha érdekük úgy kívánja, akkor a vörös bolsevizmus szívesen kokettál a zölddel. Ahogy az történt februárban is, Simor András bizottsági meghallgatása után: a testület jobbikos elnöke – az MSZP-sekhez hasonlóan – elítélte a „koncepciós vizsgálatot”, mire fel majdnem pajzsra emelték az ellenzék soraiban és médiájában – azzal, hogy „na tessék, még ő is azt mondja…”

Pedig maga Steiner Pál ígérte meg decemberben, hogy Vona Gábor felszólalásainál kivonulnak majd ezentúl a plenáris ülésről (ilyet én azóta sem láttam), és nyakra-főre fogadkozott, hogy ők eztán közös kezdeményezésben részt nem vesznek jobbikosokkal: „olyan papír nem születik, amin a szocialista frakció és a Jobbik együtt szerepel”. Hát, mik vannak, nézegeti az ember a parlamenti honlapot, és nem túl nagy kutatással talál olyan országgyűlési határozati javaslatot, melyet MSZP-s és jobbikos együtt jegyez – sőt, nem  egyet, többet is! Előbbit éppen a szocialisták egyik főrettegője, Mandur László szignálta közösen Gyöngyösi Mártonnal – igen, azzal a Gyöngyösivel, aki ellen tüntetést szerveztek tavaly, melyre – reményeikkel és várakozásaikkal ellentétben – elment Rogán Antal is, így nem nagyon tudták azzal ekézni a kormánypártokat, hogy nyíltan haverkodnak a Jobbikkal.
Ne legyenek hát kétségeink: amikor a Jobbikkal történő együttműködés a szocialisták hasznára van, és a kooperáció, bárhogyan is, de felhasználható a kormány ellen – meglépik. A fasizmussal való rémisztgetés pedig nyilvánvalóan arra szolgál, hogy megfelelő kontrasztot tudjanak teremteni az ő valóságukban létező „náci jobboldal” és az általuk folyamatosan vizionált „mérsékelt bezzegkonzervatívok” között.
Tovább..

Hajrá vakbél, hajrá Fodor Gábor!


Vannak a világon rendkívül felesleges dolgok. Ilyen például a vakbél és a Fodor Gábor, aki a Népszabadság információi szerint néhány héten belül megalapítja a Magyar Liberális Pártot. Mármint a Fodor, nem a vakbél. Egy vakbél nem szokott pártot alapítani. Habár amilyen ütemben alapulnak  mostanában a pártok már ez sem zárható ki.

A fennforgás a következő: szükség van egy true liberális pártra, mert a magyar politikai palettán mozgó többi liberális párt fake liberális párt. Nem igazi, és nem vehető európai értelembe. Egy true liberális (akinek párt kell, különben tanácstalanul bolyong hajnalban Csepelen) egyszerre szeretne hidat ácsolni a jobb-és baloldal között és rezsimet váltani. Ezért is kell egy true liberális párt, mert rendkívül összetett a feladat. Bárki erre nem képes, csak egy 10. szintű true liberális nagymester.

Rezsimet váltani akarni kell, mert különben nem true liberálisok, hanem fake liberálisok. A hídépítés meg alap, mert ők a Margitsziget, ahonnan Pestre és Budára is hidat lehet ácsolni, hogy a pestiek és budaiak végre találkozzanak és beszélgessenek, meg ha már így összetalálkoztak, akkor kiegyezzenek. Mindez a Margitsziget nélkül képtelenség, mert ők a közép. Középirányban vannak egyszerre oly távol és mégis közel Pesttől és Budától. A true liberalizmusnak kedvező a fekvése és az elhelyezkedése a térben, meg horizontálisan, na.

Aztán azért is kell végre egy true liberális párt, mert kell a true liberális adórendszernek is képviselet. Ami egykulcsos, de nem úgy egykulcsos, mint a fideszes egykulcsos, hanem true liberális módon egykulcsos, ami sokkal egykulcsosabb, mint a nem true liberális, fideszes egykulcsos. A Fidesz amúgy sem liberális, nemhogy true liberális, szóval ne is ragozzuk tovább!

A programban, ami majd kidolgozásra kerül és a true liberalizmus sorvezetőjével készül, hangsúlyos szerepet kap a true liberális gazdaságpolitika. Ennek része például a Forint árfolyamának az Eurohoz kötése. Hogy speciel ennek mi értelme van és hogyan is történne, arról fogalmam sincs, de elég true liberálisnak hangzik. Lépjünk a következő mezőre.

A legfontosabb természetesen, egy true liberális programban, a jogegyenlőségért való küzdelem, amit a romák pozitív diszkriminációjával és a melegházassággal érhetünk majd el. A faji (nemzetiségi, kulturális, mittomén most mi a PC) alapú megkülönböztetés alapvető true liberális gondolat. Csak egy true liberális képes különbséget tenni aközött, hogy ha valakit diszkriminálsz pozitívan az nem ugyanaz, mint ha valakit nem diszkriminálsz pozitívan, azaz negatívan diszkriminálsz a pozitívan diszkriminálthoz képest és hogy mindez jogegyenlőséget hoz létre a true liberalizmus nemléte esetén létrejövő true liberális vákuumhoz képest.

A melegházasság szintén rendkívül népszerű és true liberális dolog. Időszerű és true liberális, hogy a meleg párok ne csak azonos jogokkal rendelkezzenek, hanem pont ugyanúgy nevezzék a közöttük megtörtént jogi aktust, mint a különnemű párokét. Ez fontos és true liberális.

Hajrá vakbél, hajrá Fodor Gábor!
Tovább..

2013. március 27.

Bajnai hibbant anarchistái



Az elmúlt pár napban az E14-PM több vezető politikusa is megszólalt a nagy nyilvánosság előtt. Sokadszorra is bizonyítja ez a szerveződés, hogy mennyire nem lehet őket komolyan venni. S pont ez jelenti a legnagyobb veszélyt velük kapcsolatban. Fussunk át néhány idézetet! Először Karácsony Gergelytől, majd Szigetvári Viktortól, hogy aztán mindannyiunk kedvence, Kónya Péter tegye fel az i-re a pontot.

Karácsony most se mondott sok kézzel foghatót, de azért érdemes kiemelni tőle pár dolgot. „A Fidesz láthatóan rátalált az útjára – mint Bush, amikor ledőltek az ikertornyok, és Irakot állította politikája fókuszába” – mondja a képviselő úr a kormány szabadságharcáról. Most komolyan ilyen nagy baj lenne, ha a kormányzati cselekvés mögött van egy koncepció, s az ráadásul a nemzeti érdek? „Azon bánkódnék, ha nem a legalkalmasabb ember lenne a jelölt” – mondja arról, hogy Bajnai vagy Mesterházy lenne a legalkalmasabb jelölt. Bajnai nemakarokpolitikuslenni Gordon, aki még sosem mérette meg magát a választók előtt, s egy épkézláb beszédet sem sikerült még elmondania. Vagy Mesterházy Attila, Gyurcsány egykori államtitkára, aki csak azért lett MSZP-s, mert lemaradt a Fideszről. Biztató kilátások.

„A Gyurcsány- és Bajnai-kormányok kiváló teljesítményt nyújtottak a gazdasági válság kezelése terén” – állítja az Együtt 2014 társelnöke, Szigetvári Viktor. Hát ezzel azért páran vitatkoznánk. Gyurcsány miniszterként, Bajnai pedig változatos kormányzati pozíciókban csücsülve elég kényelmesen nézte a 2008-as válság közeledtét, hogy aztán a kapkodással tovább rontson a helyzeten. Így Szigetvári, aki az E14 társelnöke, elég különös valóságérzékelésről tett tanúbizonyságot.

Személyes kedvencem, talán mondhatjuk, hogy az árnyékkormány potenciális belügyminisztere, Kónya Péter egy lakossági fórumon ragadtatta el magát. Beszédét négy pontban lehet összefoglalni, amiből az első kettő szimplán nevetséges, a második kettő pedig egyenként is elmeorvosért kiált. Tehát: 

1. a kormány valószínűleg csalásra készül a választásokon
2. ha sikerülne is őket legyőzni, akkor erőszakkal is meg akarnák tartani a hatalmat 
3. Kónya, mint egykori katona készül a harcra; 
4. 2002-ben a fideszesek a vereség után összetörték egy minisztérium mosdóit. Na erre varrjál gombot!

Különösen a hármas pontot ízlelgessük egy kicsit, mégis csak a honvédség kötelékében dolgozott Kónya úr, egészen a bohócforradalom kirobbantásáig. Szóval a fent idézett interjúban Bajnai házi bohócforradalmára azt mondja: nagyon valószínű, hogy itt nem nagyon fogják átadni békésen a hatalom, a kormány kulcsát.” (...) „Nyilvánvaló, hogy nekem mint katonaembernek, és valamilyen módon nagyon sokáig a rendvédelemhez való kötődésem okán készülni kell a háttérben.” (...) „…ezek az emberek ma parancsot hajtanak végre, de nem biztos, hogy antidemokratikus parancsokat hajlandóak lennének végrehajtani.”

Mivan? Kónya Rambónak képzeli magát, akinek mire is kell készülnie? Gordon, hogy is vagytok ti a demokráciával, meg a jogállammal? Bár láttunk már ilyet, 1919-ben...

Sokszor esett már szó arról, hogy a nagy balos összeborulásra van szükség. Azt gondolják, hogy szépen leosztják egymás közt a helyeket és már meg is nyerték a választást. Szerencsére ehhez nekünk, választópolgároknak is lesz egy-két szavunk. De képzeljük el, hogy összejön a Bajnai-Gyurcsány-Mesterházy-Jávor-Juhász-Kónya-Árok-Schmuck-Bokros-Kuncze-Szigetvári tengely. Képzeljük el, hogy mire lennének ezek így együtt képesek kormányon. Az hagyján, hogy már bizonyították alkalmatlanságukat. De az ultralibsi, IMF-hívő Bajnai-Bokros-féle vonal hogyan tudna együttműködni az alanyi jogon járó jövedelmet ígérgető Kónyáékkal? Teljes kormányozhatatlanság és anarchia várna ránk. Nehéz komolyan venni őket, de nem szabad előre inni a medve bőrére. Bolond egy társaság, csak nehogy arcunkra fagyjon a mosoly.
Tovább..

Mire lesz elég Bajnai pénze?



Oláh Noémi, a legutóbbi, Dunakeszin megrendezett időközi önkormányzati választásokon második lett. Ez nem érdekes... Független jelöltként. Ez sem... lapozzunk! Az LMP-ből kiszakadó Párbeszéd Magyarországért „áruló-párt” és az Együtt 2014 támogatásával. Ez már majdnem tuti! Megverve a tök utolsó MSZP-t. No ez már HÍR! Le is csapott rá az összes áruló, ex-LMP-s, vagy Bajnai-hívő, mondván: az emberek változást akarnak. Még Jávor Benedek is csettintett egyet, mondván: győzelem a javából!  No persze egyelőre még csak a baloldalon, hisz a Fidesz toronymagasan nyert.

Felmerül viszont a kérdés: honnan volt a kampányra az a sok-sok pénz?! És mindez mire lehet elég? Mert egy talicskányi pénzt toltak Dunakeszire – az tény. Óriásplakátok, molinók, szórólapok ezrei árasztották el a város kicsiny körzetét. Ennek köszönhetően a soványka kampányt folytató szocikat agyonverték ugyan, de nyerni nem tudtak. Sőt! A győztespropaganda ellenére még mindig igen távol maradtak a Fideszes jelölttől, aki ráadásul tovább tudta növelni a legutóbbi eredményüket. Benkő Tamás (Fidesz) ugyanis 563 szavazatot kapott, a legutóbbi győztes, az azóta tragikusan elhunyt képviselőnő 459-es eredménye után. De erről a liberális sikerpropaganda persze hallgat. (A 3. helyet egyébként Bernát Kristóf jobbikos jelölt szerezte meg (168 voks), Feketéné Miczki Melindára (MSZP) pedig csak 153-an szavaztak.)

Egyébként a helyiek tuti lebőgést vártak! Az előzmények nem voltak túl rózsásak. Noémi ugyanis nem újlány a politikában, hisz 2010-ben már LMP-s színekben égette magát. A 2010. évi választáson 100 szavazattal tök utolsó lett. (Akkor a Fidesz jelöltje nyert 459 vokssal, a második egy független jelölt lett 245 szavazattal, míg a szocik 225, a Jobbik pedig 155 szavazatot tudtak összeszedni).

Noémi a legnagyobbak gyűrűjében
Aztán ott volt az a kampányzáró pénteken... az maga volt a csoda! Hisz megjelent Bajnai Gordon is. Az állomástól nem messze lévő cukrászdában – amely egyébként nem tart rendszeresen nyitva – tűnt fel az ellenzéki összefogás nagy mestere. Orbán lehetséges „kihívója”. Ennek ellenére mégsem tódult a tömeg... Megszámoltuk: harmincan voltak. Néhányan ráadásul az MSZP-s kampányról „jöttek át.” 

A városban egyébként tíz körzet van. Nem bagatellizálva a helyzetet, de most csak egyben szavaztak a polgárok. Ennek ellenére nagy volt a tét, hisz először indult olyan jelölt időközi választáson, akit az amerikai pénzekkel kitömött Bajnai Gordon -féle összefogás-tákolmány támogatott. Volt hát fotózás az összes nagy politikussal. Mintha legalábbis főpolgármester-jelöltről lenne szó. 

Az egész izzadságszagú kampány mégsem emiatt volt érdekes. Hanem a ráfordított anyagiak miatt. Úgy tűnik, hogy az Együtt 2014 nem sajnálta a milliókat. A vasútállomás előtt például kettő óriásplakátot is felállítottak, ami ugyebár nem éppen szokványos egy időközi önkormányzati választáson. A környék utcáit pedig elárasztották a filléresnek nem mondható molinók százai. Szórólap pedig mindenhová duplán jutott. Szép, igényes és drága kivitelben elkészítve.

Ha a kampányról szeretnél képeket látni elég csak rákattintani Oláh Noémi Facebook oldalára. Ha a Bajnaival fémjelzett összefogás élesben csak annyit tud, hogy helyet cserél a gyenge szocikkal, miközben a Fidesz ereje tovább növekszik (és a Jobbiké is), akkor talán megfontolandó lenne az amerikai pénzügyi lobbicsoportok számára mást keresni a magyar kormány ellenében.
Tovább..

2013. március 26.

Így hazudik a berlini bébihíradó


Sajnálom a német gyerekeket, Magyarországon ez elképzelhetetlen lenne, hogy a gyerekeket politikai agymosásnak vessék alá. Ha nálunk ilyen történne, akkor mindenki repülne” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában pénteken a német állami televízió gyerekeknek gyártott rajzfilmhíradójáról, amelyben gyakorlatilag a demokrácia felszámolásával vádolták meg a magyar kormánypártokat.  Sok szó esett már erről a különös médiatermékről, ráadásul egy bő éven belül már másodszorra démonizálják a német kiscserkészek előtt Orbán Viktor kormányát. Most vegyük sorra tételesen, hol hazudik a "fullobjektív" német közmédia:

1. A német gyermekhíradóról, mely a magyar sajtószabadság korlátozásáról beszél („Az újságírók például nem tájékoztathatnak mindig szabadon”) vezető magyar online portálok (melyek szinte egytől-egyig baloldali-liberális gondolkodásúak), tévék, rádiók és lapok természetesen szabadon számolhattak be. Más kérdés, hogy például az elhangzott teljes szöveget magyarul, szó szerint egyik vezető oldal sem közölte. Mindkét tény a korlátlan sajtószabadság bizonyítéka.

2. Már a 2012. januári első híradót kísérő hivatalos közszolgálati netes bejegyzésben szerepelt a következő állítás: „A második világháború után Magyarország más kelet-európai államokkal és Oroszországgal együtt összefogott a Nyugat ellen". Ez hazugság, hazánk a világháború után sajnos szovjet megszállás alá került és elvesztette szuverenitását, nem hozhatott önálló döntéseket.

3. A tavalyi híradóban kollektíve és leegyszerűsítő módon „az embereket” és a magyar kormányt állították szembe az alkotmányozás kapcsán. Az alkotmány ellen azonban legfeljebb néhány tízezren tüntettek. A német gyermekhíradókban ellenben nem számoltak be a több százezres kormánypárti tüntetésről, sem a kormánypárt ellenzéki kutatók szerint is kétmilliós szavazótáboráról.

4. Ugyancsak a tavalyi híradóban tévesen állították, hogy a kormány változtatta meg az Alkotmányt. Az új alkotmányt, az Alaptörvényt a demokratikusan választott alkotmányozó szerv, az Országgyűlés fogadta el, a szükséges kétharmados többséggel. Két ellenzéki párt képviselői viszont önként kivonultak az alkotmányozásból és hetekig nem jártak be munkahelyükre, azóta egyébként mindkét párt kettészakadt, saját bevallásuk szerint egyebek mellett értékrendbeli különbségek miatt (ergo maguk közt is nehezen lehetett volna egységes véleményük egy alkotmányról).

5. Azt is állították: „a kormány növeli a hatalmát és csökkenti a többi pártét”.  Az Alaptörvény VIII. cikke szerint a pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak, mert a végrehajtó hatalom ugyebár a parlamenti többség által támogatott kormány. Németországban máshogy lenne? Ráadásul konkrétumokról ismét nem beszélnek.

6. „A kormány azt reméli, hogy az új bírók úgy döntenek majd, ahogy a kormány akarja.”  - mondta az első, 2012-es videó. A vádat gyakorlatilag utólag cáfolja, az új bírák független működését viszont igazolja a második filmecske alaptalan vádja, miszerint a kormány korlátozná az Alkotmánybíróság jogköreit.

7. „A magyar újságírók nem tudósíthatnak mindig szabadon, vannak például rádióállomások, amelyek nem kapnak tartós működési engedélyt, mert a kormányról nincs jó véleményük, és ezt nyíltan el is mondják” – mondták a műsorban, valószínűleg a Klubrádióra utalva. A Klubrádió mindvégig működött, és rendelkezik tartós működési engedéllyel. Ezt utólag magát meghazudtolva a német közszolgálat is beismerte.

8. „A kormány azt szeretné elérni, hogy az emberek az újságokból, a rádióból és a tévéből csak jó híreket halljanak róla” – állítják. „Melyik kormány nem?” - kérdezhetnénk. Természetesen ennek a vádnak ilyen formában semmi értelme nincs, az első pontban írtak itt is érvényesek.

9. Újabb vád: „A magyar politikusok többsége úgy döntött: az ország legfontosabb bíróságának ezentúl sokkal kevesebb jogosultsága lesz.” Ezzel szemben az Alkotmánybíróságnak nem lesz kevesebb jogosultsága. Tartalmi kérdésekben eddig sem dönthetett az alkotmánymódosítások alkotmányellenességéről, ezt korábban többször maga mondta ki. A testület korábbi határozatainak figyelembevétele továbbra is megengedett, de nem automatikus (az alkotmány szerint korábban sem volt az, ráadásul a bírák többször korábbi határozatukkal szembemenve döntöttek).

10. A kritikus második gyermekhíradó arra hivatkozik, hogy „a magyar politikusok olyan dolgokat tettek, amelyek az Európai Unióban így nem megengedettek”. Konkrét szabályokra azonban – az uniós vezetők gyakorlatához hasonlóan – a német gyermekhíradó szerkesztői sem utalnak.


Vajon mit kapnánk a nyakunkba, ha a magyar közszolgálati televízió elemezné a német demokráciadeficitet? Mondjuk az NSZK fegyverszállításait nem demokratikus országoknak, amelyről a német kormány mélyen hallgat. Ezt a minap német szövetségi elnök is kifogásolta. Reméljük a német gyerekek  is tudnak arról, amiről a The European nevű német nyelvű vitaoldal balos szerzője így írt: „Majdnem minden háborúban, polgárháborúban és fegyveres konfliktusban, világszerte ölnek meg gyerekeket, nőket és férfiakat német fegyverekkel.” Segíthetünk a bébifész-news szerkesztőinek?

Tovább..

Simor köszönőlevele a Fidesznek



Édes drága fideszes barátaim! Gyerekek! Mától kezdve nincs olyan, hogy ti és én. Mától kezdve az összes ellentétünk el van boronálva, minden meg van bocsájtva és a Matolcsy is egy snájdig gyerek. Ha ti nem vagytok, ki tudja mi lesz az én aggkori apanázsommal azon a fránya, kopár szigeten. De Ti barátaim, Salamon bölcsei, hazahozattátok velem mind a kilencszáz millácskámat, meg az aprót. Áldassék a nevetek! 

Én annyira el voltam foglalva a titkos találkozóimmal az Oszkóval, hogy ajjaj. Ez az Oszkó kész ságváriendre az illegalitásban. Azért a bölcsiben dadusnak álcázva koccolni, még nekem is sok volt, pedig sok mindennek álcáztam már magam az életemben. De hála nektek barátaim, maradtam mezei milliárdos. Ki a fene gondolta volna, hogy idáig fajulnak majd Cipruson a dolgok. Forgolódtam volna az ágyban, mint a propeller, ha zárolják a milliárdocskámat, arra nem is merek gondolni, hogy ezek a ciprusiak lenyúlták volna a tíz százalékát adóként. Egyébként, ha már Ciprus és félretettük a haragot, engedjétek meg drága barátaim, hogy ezúton gratuláljak Nektek, így egymás közt, hogy bár meglehetősen furcsa módon, de sikerült elkerülnötök, hogy Magyarország is pont úgy járjon, persze egy kicsit korábban.

Pedig régi cimboráim, a Fletó, a Bajnai, na meg az Oszkó elhelyezték az időzített bombáikat, hogy itt is valami hasonló összeomlás legyen, mint amit most a szigetecskén látunk, ahová korábban tonnaszám hordtuk a pénzt és bizony a magyar örömlányok is csapatostul odavitték azt, amijük van. Mert itt Magyarországon a baloldalnak a zavaros kellett volna a hatalom visszaszerzéséhez, meg ahhoz, hogy egy kis pénzt tudjanak megint csinálni végre. Most már civilként és hálám jeléül kifejezhetem köszönetem mellett elismerésemet is. Szóval skacok, így tovább és ha egy jót akartok bulizni, csak üzenjetek, még ismerek egy-két jó helyszínt és rendes lányokat. Puszil benneteket megtért cimborátok, akiben már csak a hálás nyugdíjas milliárdost kell látnotok: a jó öreg Andriskátok.

U.I.: Mondjátok meg a Matolcsynak, hogy egy jó kis titkos buliszobát csináltattam még három éve az MNB pincéjében, a bútorraktár mögött, na szevasztok hejj!
Tovább..

2013. március 25.

Angry Birds a Király utcában



Mostoha idők járnak mostanában a bázisdemokratikus erőkre. Sötét fellegek gyűlnek! Vérszagot hoz a szél, mint a Gyűrűk Urában, mikor Legolas beleszagolt a levegőbe. Nem elég, hogy csak nem akar megint egy rendesebb hóvihar kerekedni, hogy bebizonyítsa az orbánilag központosított katasztrófavédelem eleve elrendelt kudarcát, kiderült, hogy a Bajnai sem különb. Mármint az Orbánnál. Hiába kente fel őt uralkodásra a belvárosi értelmiség meghatározó 7 (!!!) százaléka, erre ő vállalhatatlanul demagóg tojáskampányba kezdett a bunkók megnyeréséért. Mert a bunkók csak a tojás árából értenek. Mintha bármi szükség lenne rájuk. Mármint a bunkókra. Az SZDSZ is milyen kiválóan elvolt, ugye, bunkók nélkül.


Hogy tényleg teljesen szar legyen a hét arról meg a Tarlós gondoskodott. Mivel épp nem fákat tépetett ki gyökerestül a Római parton, hát nagyon unatkozott és bezáratta a Sirályt! Azt a Sirályt, ahonnan a bázisdemokratikus erők a Fidesz székházának elfoglalását megszervezték. Jó, hogy nem lőttek le senkit a csendőrök! Jó, hogy nem árulunk tortát!

Mindenki tudja, hogy vannak stratégiailag nélkülözhetetlen helyek a hadászatban. Szovjetunió sem azért szeretett volna ballisztikus rakétákat exportálni Kubába, mert a nép két Cuba Libre között pont ballisztikus rakétákra vágyott (habár ki nem szeretne otthonra atomfegyvert?), hanem, mert onnan meg lehet szórni atommal a keleti partot. Ilyen stratégiai pontja a Sirály is a kormánypárt(ok) ellen viselt szabadságharcnak. Sokan elférnek, a belvárosban van, jó a közlekedés és van áram, tehát villanyfénynél lehet transzparenst festeni.



Hiteltelen magyarázkodásokat persze megint kaptunk. Az egyik birka például azzal érvelt, hogy itt a Sirályban illegális italmérés folyt. Egyrészt senki nem méregette az italokat, mi befogadó típusok vagyunk, másrészt meg naés? Mi jogállamot akarunk, nem adót fizetni! 

Aztán meg állítólag jogtalanul használtuk a helyet! Pofátlan hazugság! Mi itt kifestettünk, tehát addig maradunk, ameddig akarunk. Nem mellesleg Demszkyék megígérték, hogy amint lesz pályázat, azon pályázat nélkül nyerhetünk. Oké, nem fizettünk bérleti díjat, de kifestettünk! Több színnel! Amúgy meg milyen piacgazdaság lenne az, ahol ugyanolyan feltételekkel pályáznánk a betérő vendégek pénztárcájának tartalmára, mint a Király utca összes többi vendéglátósa? Már a felvetés is abszurd! Mi itt, kérem, kultúrát teremtettünk! BE-FO-GA-DÓ-HELY vagyunk! Ha valaki idejön és hoz magával közönséget, akik fogyasztanak, azokat befogadjuk!



A Sirályt nem adjuk, a belváros a miénk! Addig tüntetünk, amíg más miatt nem tüntetünk!

Ugyeugye.
Tovább..

Szakmázzunk, Gordon!


Senkiben ne legyen kétség, ezerrel pörög a kampány. Bajnai Gordon vasárnap „házi gyártású válságról” beszélt Gyöngyösön a Fiatal Közgazdászok Országos Találkozóján. A potenciális miniszterelnök-jelölt szerint egyértelműen a kormány elhibázott gazdaságpolitikája felelős a hazai válságért. Érdekes egyoldalúság ez egy szakmai konferencián, bár mostanra megszokhattuk, hogy Bajnai „szakmaisága” igencsak egyoldalú. Érdemes tehát felfrissíteni, hogy mi is az oka a hazai válságnak.

Először is kicsit leegyszerűsítő a „made in Hungary” címke a hazai állapotok jellemzésére, mikor állandóan azt halljuk valamelyik uniós tagországról, hogy bizony ott is nagy a baj. Most éppen Ciprus borzolja a kedélyeket, Olaszország sem áll olyan jól, Portugáliát, Spanyolországot is mentik, Görögországot ne említsük. De példának okáért a tengerentúlon sem olyan rózsás a helyzet. Az USA 2012 utolsó negyedévére éves szintre számolva 0,1 százalékos GDP csökkenést könyvelhetett el, talán ott nem lesz recesszió, de azért tartanak tőle. A fentiek ismeretében – és nem hisszük, hogy Bajnai ennyire ne ismerné a gazdasági folyamatokat – meglehetősen költői szakmai túlzás egyedüli felelősként megnevezni a magyar kormányt a hazai válságért.

Ugyanakkor van némi igazság a hazai gyártás kifejezésben. Elég például Róna Péter levelére gondolni, amelyben a hazai gazdaság legnagyobb bajaként a devizahitelezést emlegette, az első számú felelősök között megnevezve Bajnai Gordont. Róna egyébként az LMP alapítványának társelnöke volt, de lemondásra kényszerült mikor hosszas huzavona után egyértelmű vált, hogy az LMP nem kér az Együtt 2014 öleléséből. Szorosan nem vág ezen írás tárgyába, ezért zárójelben jegyezzük meg, hogy a sikertelen bekebelezési akció után maradt a leszalámizás taktikája. 2012 tele után kivált az LMP-ből a Párbeszéd Magyarországért (PM) csoport, hogy egyesek rögtön társelnökök legyenek az E2014-ben. Ó jeeee, bár a télnek még nincs vége. Talán Rónait inkább lemondásra kényszerítették „bosszúból” az akkor még LMP tag PM-esek, nem tudjuk.

Bajnai Gyöngyösön azt is kijelentette, hogy gazdaságpolitikai céljai között szerepel a befektetést kereső külföldi tőke hazánkba csatornázása. Ezzel nincs is baj, a magyar kormány számtalanszor kifejtette hasonló szándékát. Egy megkötéssel; nem kérünk azokból a cégekből, amelyek Magyarországot rövid távú befektetésnek használják gátlástalan profitéhségük csillapítására. Akár úgy, hogy indokolatlan adókedvezményeket kapnak, akár úgy, hogy indokolatlan monopóliumokat szereznek az államtól.

Azért kell ez a megkötés, mert a 2010 előtti gazdaságpolitikai modell – mikor Bajnai Gordon igencsak meghatározó figurája volt a hazai gazdaságpolitikai irányításnak – csődöt mondott. Csődöt mondott, mert a mindenáron való harc a külföldi tőkéért igazából „több munkahelyet szüntetet  meg, mint amennyit létrehozott , és a külföldi tőke áráért – a kedvezményekért, a támogatásokért, és a GNP 6-8 százalékát is elérő kamat, osztalék és royalty jövedelem kiáramlásért – a bérmunkával kitermelt hozzáadott érték nem fedezte a bérmunka előállításához és fenntartásához szükséges szociális költségeket, mint az oktatást, az egészségügyet, a nyugdíjat, a munkanélküli-segélyt, az infrastrukturális beruházásokat, a rendőrséget és az államigazgatást stb.”  Sokan kifejtették ezt a gondolatot, mi ismét Róna Pétert idéztük, hogy itt köszönjük meg fent említett levelét és ezen igaz sorait. Ha esetleg valaki tovább olvassa az idézet alapjául szolgáló írást, és összeveti az azóta tett kormányintézkedésekkel (stratégiai megállapodások, rezsicsökkentés), akkor beláthatja, hogy Róna téved a kormány felfogását illetően. Ezt is csak zárójelben.

Bajnai Gyöngyösön hatéves távlatról beszélt. A kormány sem gondolja ezt másképp, hogy rendbe tegye a devizahitelezés és vadkapitalista külföldi tőke által okozott károkat. Bajnai ugyanakkor a kormány jelenlegi lépéseit dilettantizmusnak és egy szűk réteg zsákmányszerzésének nevezi. Rossz lehet szembenézni azzal, hogy – ahogy Bajnai egykori minisztere fogalmazott őszödi beszédében – „trükkök százai” helyett elkezdődött a rendrakás és egy „normális” kapitalista verseny kialakítása.

Ha Bajnai mint szakember, ezt nem akarja elfogadni, akkor üzenjük azoknak, akik rá adnák a voksukat 2014-ben, hogy íme a bizonyíték: Bajnai rossz szakember. Ha Bajnai, mint politikus ezt nem akarja elfogadni, akkor pedig azért kár rá szavazni, mert rossz politikus.
Tovább..

2013. március 23.

Tizedelés Cipruson - ki is az unortodox?


Ciprus mély költségvetési válságán Brüsszel és az IMF párját ritkító unortodox döntéssel segítene. A bankbetétek közel tíz százalékos egyszeri illetékkel sújtása korábban sosem látott bankpánikot okozna az eurózónában. A magyar kormány 2010-ben döntött a kötelező magánnyugdíjpénztárak államosításáról. Az évek óta veszteségesen, s azt megelőzően is pazarlóan működő rendszer veszélybe sodorta a teljes magyar nyugdíjrendszer biztonságát. Amikor a kormány lépett az ügyben, s visszavette az ügyfeleket az állami rendszerbe, hosszú távra megalapozta az ő biztonságukat is. A nyugdíjat ugyanis nem elvette, hanem éppenséggel megvédte egy felelőtlenül kialakított rendszertől. Azonban az eurokraták és a hazai ellenzék mindjárt a magántulajdon szentségének megsértésével vagdalkozott. Holott ha jobban megnézzük inkább a pénzintézetek erkölcstelen viselkedése volt, ami ezt veszélyeztette.

Eltelt alig több, mint két év. Az európai válság csak nem akar csitulni, bár éppenséggel pont Magyarország egy a kevesek közül, akik sikeresen meg tudták őrizni stabilitásukat az IMF nélkül is. Ciprus azonban nagy bajban van. Az offshore számláiról elhíresült országban komoly költségvetési problémák adódtak. Mi erre a „segítő” kezek válasza? Sújtsa a kormány egyszeri illetékkel a bankszámlákat. Szimpla rekvirálás. Az első verzió brutálisnak tűnik, hiszen minden, még a 100.000 euró alatti betéteket is 6,75 százalékkal vágnák meg, az afölöttit pedig 9,9 százalékkal. A második verzióban már csak a 100.000 felettieket sújtanák, ámde 15 százalékkal! Hogy egy kicsit közelebb hozzuk, valaki élete munkájával összespórol mondjuk a gyermekeinek egy házra vagy egy-egy lakásra, erre jön a kormány és az én megtakarított 30 milliómból, amiért keményen megdolgoztam, lenyúl szó nélkül 4,5 milliót.

Ez a sarc pont azt érné el egy pillanat alatt, ami miatt az IMF éppen másokat szokott fenyegetni: bizalomvesztés, csődhullám. Összeomlik a bankrendszer, s ezen keresztül a gazdaság is. Képzeljük el, hogy az eddigi sikertelen megszorítások után, hogyan pattanhat ki ilyen ötlet fejükből? Most akkor ki is az unortodox?

S mindez még csak a jéghegy csúcsa. Emellett bevezetnék a 25 százalékos kamatadót, emelnék a társasági adót és így tovább. Ciprus így kiváló példája, s állatorvosi lova lehet az IMF munkásságának. Azt hiszem bebizonyosodott, milyen jól is jártunk, hogy nem adtuk el magunkat ilyen olcsón.
Tovább..

Íme Bajnai csapata: pofára húsz év...



Eddig nem sok szó esett róla, de érdemes megvizsgálni, hogy a Bajnai Gordon második eljövetelével (2012. október 23.) szinte egyidőben megalakult Haza és Haladás Egyesületnek kik is pontosan az alapítói. Kik számítanak Bajnai Gordon legközelebbi munkatársainak, akikkel véghez szeretné vinni a korszakváltás programját? A továbbolvasás innentől csak alacsonyabb vérnyomású olvasóinknak ajánlott.

Simó György a Dataplex Kft. eladása idején a T-Online Rt. vezérigazgatója volt. Tudják, ez az a cég, amelyet a Bajnai Gordon vezette Wallis úgy adott el cirka 3 milliárd forintos (!) haszonnal, három ciprusi cégen keresztül a Telekomnak, hogy közben a Kóka János vezette gazdasági minisztérium állami megrendelésekkel tömte ki a Dataplexet. Az ügyben 2007 óta folyik nyomozás. Merő véletlen lehet, hogy a három ciprusi cég tulajdonosai között megtaláljuk Bajnai Gordont és Kóka János sógorát is. Simó György nem mellesleg közös céget (Day One Capital) alapított pár éve azzal a Kákosy Csabával, aki jelenleg Mesterházy Attila gazdaságpolitikai tanácsadója, korábban pedig Kóka János kabinetfőnöke volt. A kör pedig bezárult…

Bitó László igazi Gyurcsány-fan 2006 novemberében (!) publicisztikát írt „Miért szeretem Gy.F.-et címmel?”. Ebben többek között párhuzamot vont Jézus és Gyurcsány között: „S így mindazok alapján, amit megtudtam Gy. F.-ről, egyre könnyebb lett megkedvelnem. Talán nem politikai maffia, hanem maga a Gondviselés hozta nyilvánosságra őszödi önostorozását, hogy lássuk őt az ő damaszkuszi útján, szenvedélyes haza- és igazságszeretetében”. Bárándy Péter igazi balliberális sztárügyvéd, tevékenykedett a Hunvald-ügyben, a Hagyó-perben, védte a Klubrádiót is. Ráadásul igazságügyi miniszterként nem mondott igazat (…) Kulcsár Attilával való találkozásával kapcsolatban. Felcsuti Péter 2008-ban büszkén megvallotta a HVG-nek, hogy 1956 náluk „nem volt se forradalom, se szabadságharc”. Emellett volt munkásőr és bankszövetségi elnökként is dolgozott Érdekes párosítás… Oszkó Péter 2008-ban még jónak tartotta az egykulcsos adót, ma már eltörölné. Ugyanő korábban eltörölte volna az adójóváírást, ma újra bevezetné. Hiába, nagy szakértő a pali.

Balázs Péter Bajnai külügyminisztere volt, az ő minisztersége alatt törölte fel Magyarországgal a padlót Robert Fico akkor, amikor csak akarta. Korányi Dávid szintén Bajnai külügyese, jelenleg az Egyesült Államokban ösztöndíjas, vélhetően ő közvetíti az amerikaiak kívánságait Bajnaiék felé. Simon László a második Gyurcsány-kormány idején a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnökhelyettese volt, tehát működtetője a Bajnai által összetákolt gyalázatos  fejlesztéspolitikai intézményrendszernek.

Szigetvári Viktor Gyurcsány és Bajnai bizalmi embere: sajtófőnök, kabinetfőnök, az MSZP 2006-os és 2010-es kampányfőnöke. Egészen idén januárig az MSZP tagja. Gyurkovics Tamás Gyurcsány és Bajnai kommunikációs tanácsadójaként is dolgozott. Kalmár Péter Debreczeni József Az új miniszterelnök című könyve szerint egy társaságot alkotott Gyurcsánnyal és Bajnaival a rendszerváltás idején. Vörös T. Károlyt, a Népszabadság volt főszerkesztőjét pedig az MSZP Szabad Sajtó díjjal jutalmazta 2011-ben. Jöjjön most két MSZP-tag: Haris Éva az MSZP stratégiai bizottságának elnöke, Falus Ferenc pedig az MSZP országos nyugdíjas tagozatának elnökségi tagja. Falus emellett „benne volt” a rendszerváltás utáni időszak egyik legnagyobb gazdasági bűnügyének perében, az úgynevezett Diagon-ügyben.
 .
Ehhez sokat már nem lehet hozzátenni. Hogy is mondta Gyurcsány az őszödi beszédben? „Kell még valamit mondanom, Ildikó?”
Tovább..

2013. március 22.

Demokratikus Charta 2.0


Ácsolnak egy színpadot – civileknek – hogy azon a nép közé kiabálják, hogy szeretnénk egy nagyobb államot és kiterjedtebb szociális hálót, demokráciát, meg jogállamot. Tényleg erről szólna a civilség, hogy megint az államtól várunk mindent?! Kezd úgy tűnni, mintha már ember nem tudná, hogy mire is való/jó a Milla. Minthogy a sajtószabadság megmaradni látszik és a diktatúra beköszönte is várat még magára. A Milla valahogy nem találja a helyét a Szövetségben – meg úgy egyébként sem.


A Milla múlt vasárnapi "A víz az úr" tüntetése - ez a kép is súlyos önértékelési gondokról árulkodik
Az alaptörvény negyedik módosításával ez a helyzet változhatott volna. Én azt hittem, hogy majd rámennek a gyűlöletbeszéd-törvényre – amelyet egyébiránt a liberális értelmiség sürgetett évtizedekig. Lebegett a szemem előtt a sajtóközlemény, hogy a Fidesz gumiszabályt alkot és akkor majd nemhogy a sajtó-, de a véleményszabadságot is felszámolja. Nem ez történt, pedig ez volt a Milla eredeti profilja és talán még lett is volna értelme. Ehelyett a Milla inkább elkezdte tolni a szociális demagógiát – elvéve a show-t a Szolidaritás elől. Meg az agyon unott jogvédést.

Próbáljuk meg a kettőt külön választani. A szociális állammal több probléma van. Egyrészről úgy tűnik, hogy a jóléti állam megbukni látszik. Nem csak itthon, hanem a Ejrópában is. Másrészt viszont a kapitalizmus blogon kívül, a magyar politikai életben gyakorlatilag minden szereplő ezt szeretné – legalábbis ezt ígéri. A másik, hogy mi lenne, ha a jogvédelem helyett végre jönne egy civil szervezet, amelyik nem jogokat véd, hanem mondjuk problémákat kezel?

Mivel a Milla egy civil szervezet. Ha meg civil szervezet és tényleg ilyen súlyosnak érzik például a helyzetet a hajléktanok ügyében, akkor miért nem tesznek valamit? Miért az államtól követelik a segítséget? Miért abban érzik a civilkedésnek a csimborasszóját, hogy megrendezzenek egy tüntetést? Ha valóban hisznek az alulról szerveződő társadalomban, akkor miért nem tesznek valamit, hogy kevesebb legyen a hajléktalan? Miért nem osztanak ételt? Vagy adnak a hajléktalanoknak ruhát? Vagy szerveznek adománygyűjtést?

Mi lenne, ha végre egyszer mondjuk a millások nem csak úgy belekiabálnának valamit a vak világba, hanem tennének is érte? Mondjuk nem csak mondanák, hogy nő az antiszemitizmus, hanem tennének ellene. Nem csak mondanák, hogy nő a homofóbia, hanem tennének egyszer is ellene.

Ehelyett mi történik? Ácsolnak egy színpadot – civileknek – hogy azon a nép közé kiabálják, hogy szeretnénk jogállamot és kiterjedtebb szociális hálót. Nem történik semmi, ellenben az államra lehet mutogatni. Aztán majd kellene egy újabb tüntit szervezni, csak az a baj, hogy ezt már egyszer láttuk és úgy hívták, hogy Demokratikus Charta. Vannak azonban olyan hagyományok, amiket nem kéne folytatni. 
Tovább..

Ez nem kettős mérce. Ez átverés!



Miközben Szájer József és Gulyás Gergely mintha a vádlottak padján ült volna kedden az amerikai Helsinki Bizottság meghallgatásán, amelyet a magyar demokrácia és jogállamiság „leszálló pályájáról” tartottak, és amelyen az egyik „fővádló”,  Kim Lane Scheppele amerikai jogászprofesszor egyenesen EBESZ megfigyelők küldését javasolta a 2014-es magyar választásokra, addig Bajnai Gordon amerikai kapcsolatait kihasználva építi ki titokban a Facebook segítségével választási adatbázisát.

Megírtuk, hogy mennyire álszent, a tényeket egyszerűen figyelmen kívül hagyó vagy azokat szimplán meghamisító és elferdítő az a vádaskodás, amellyel külföldi „szakértők” kritizálják Magyarországot és a magyar kormány tevékenységét. A külföldi hivatásos bérrettegők unalmas szólamai szerint a Fidesz leépíti a jogállamot és sötét diktatúrát épít. Megírtuk, hogy Péterfalvi Attila a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságának elnöke vizsgálódni kezdett az Együtt 2014 Facebookon történő regisztrációjával kapcsolatban.  Bajnai Gordonék ugyanis érzékeny személyes adatainkat egyértelműen nem meghatározott harmadik államban működő adatfeldolgozó részére is átadhatják.

Józan gondolkodással nehéz megállni, hogy ne feltételezzünk kapcsolatot az ellenőrizhetetlen helyre történő adattovábbítás és Bajnai Gordon jó amerikai kapcsolatai között. Miközben hihetetlen ellenzéki „szakértői” össztűz zúdul a Fidesz új, a választási eljárást rendező koncepciójára, többek között a külföldi szavazók személyes adatainak védett kezelését célzó javaslataira, addig gyakorlatilag ugyanez a "szakértői gárda" közreműködik rengeteg magyar adatainak a kiszolgáltatásában  – fogalmunk sincs, hogy kiknek.

Ismét bebizonyosodni látszik, hogy a jogállamiság csak addig fontos a balliberálisoknak, ameddig nem ők vannak hatalmon. Ismét bebizonyosodik, hogy az ellenzék szeret a zavarosban halászni. És ismét bebizonyosodik, hogy Bajnaiék mennyire szolgalelkűen követik a külföldi pénzügyi támogatóik utasításait. Tudniillik Bajnai Gordon még a Haza és Haladás Alapítvány színeiben, amerikai tartózkodása során ismerkedett meg a rendkívül bőkezű adományozó szervezetekkel. Nem is rejtették véka alá, hogy alapítványukat az amerikai Center for American Progress (CAP), egy a Demokrata párthoz közeli baloldali liberális kutatóintézet szponzorálja. Ezért érdemes külföldre vinni adatainkat. Ez nem kettős mérce, ez átverés – állapította meg egyik olvasónk. Igaza van.
Tovább..

© 2013 Tutiblog, AllRightsReserved.

Működteti a Blogger