Április 30-a
nagy nap a magyar pedagógustársadalom életében. Akiket ugyanis nem pusztított
még el a Tanári Portfólió elnevezésű dögvész, azok bizton számíthatnak arra,
hogy túlélik a paksi bővítést, és egy-két ezer forintnyi ruhautalvánnyal is
többet fognak kapni, ha bejön az átsorolás. Azért is nem többet, mert a
portfóliós buli elvitte a többi pénzt. Ez a nagyszabású, tökéletesen
értelmetlen, pusztán súlyos idegkárosodást okozó köldöknézegetős pótcselekvés a
következő kérdésre ragadtatott engem. Sosem hittem volna, hogy eljutok idáig.
Szóval… Miért nem lehet ezt a pénzt - komolyan leírom - lélegeztetőgépre
költeni. Komolyan, miért nem?
A pedagógusok
munkáját önfeljelentő jelleggel mérni hivatott tanári portfólió hónapok óta
lázban tartja a hazai pedagógusokat, így nem meglepő, hogy az oktatás színvonala
ugyanezen hónapokban kétségbeejtő szintre süllyedt. A pedagógusoknak nem volt
ideje tanítani, Hoffmannal keltek-feküdtek. Az édesanyját is igen gyakran
emlegették. De a portfólió ötletgazdája, Falus Iván helyében sem mennék most
egy darabig a nyílt utcára. Egyes tetováló-szalonokban már csak előjegyzéssel
lehet KILL IVÁN feliratot varratni, és különösen sok matematika tanár vitte
mostanában éleztetni a körzőkészletét.
De az, hogy a tanárok ezt a tortúrát
alapvetően ilyen csöndes belenyugvással viselték, és egyetlen gyorséttermet,
vagy kukát sem gyújtottak fel, az annak köszönhető, hogy a tanári hivatás
legalapvetőbb ismérve a türelem. És korábban kell ahhoz egy Falus Ivánnak
felkelni, hogy hülye kérdőívekkel kihozzon a sodrából egy tanárt. Viszont
nekünk, akik csak kívülről szemléljük az eseményeket, viszont feltűnt a
villamosokon a sok foggal a kapaszkodón csüngő, kisírt szemű pedagógus, lenne
néhány szavunk ehhez a dologhoz. Különösen azért, mert nem lepődnék meg, ha a
jobboldali szavazóbázist a Lézerjani és Hoffmanrózsa tevékenysége terelgetné a
szélsőségesség és az agyatlanság irányába.
Ha más oldalról
közelítjük meg a dolgot, akkor ez a portfólió igazából fincsi dolog a
tanároknak. Egy kitűnő ötlet. Mert a pedagógusok, miközben kitöltik azt, igaz
képet kaphatnak azokról az emberekről, akik a hivatalban bürokrataként vagy
szakértőként dolgoznak, sokkal magasabb bérezés fejében, és tökéletesen
idióták. Képesek értelmetlen és modoros kérdések megfogalmazására. Képesek
elképzelni, milyen lenne, ha tanárok lennének. De persze, mivel szakértők,
drága pénzen bármivé tudnak válni fejben. Ehhez képest a pedagógia, mint oly
sok más szakma képviselői is jól tudják, hogy az órán, élesben tökéletesen
másképp mennek a dolgok, mint papíron. Úgy, ahogy az élet, vagy akár az
aktuális időjárás diktálja. Ez az ellenőrzés nagyjából arról szól, hogy úgy
történik-e az iskolákban a tanítás, ahogy azt a didaktikakönyvben leírták az
okosok.
Tisztelt Hoffman Rózsa, a feleletet ezúton, ingyen megadjuk, esetleg
egy kör sörért. A válasz az, hogy nem, nem úgy történik!
Aztán megint más
oldalról tekintve is kitűnő ez a portfólió. Azok, akiket kiskorukban gyíkká
változtatott a tanárnéni, most örülhetnek, mert az a tanárni is szenved, vagy
már meg is halt. A tanárokkal ugyanis az elmúlt időszakban teljesen megfordult
a világ. Ők kerültek az ellenőrzött szerepébe. Az utolsó pillanatra hagyták.
Egymásról puskáznak. Állandó elektronikus kapcsolatban állnak. Biztosak benne,
hogy valaki fentről pikkel rájuk, de csak rájuk.
Okoskodnak, hogy mi lehet a
kérdések mögött. Van e beugratós kérdés, és mennyiben veszélyezteti az
őszinteség az egzisztenciájukat. És mivel sikerült ezzel a portfóliósdival
idáig alacsonyítania a rettenetesen alulfizetett tanárkollégáit, inkább azt
javasoljuk Hoffann Rózsának, hogy fogadja el, hogy ez a portfólió egy rakás
szar. Értelmetlen. Koncepciótlan. Szakmaiatlan. És jobban tenné, ha csöndben
kifizetné a kitöltésre szánt időt. Mégiscsak az életükből pocsékoltak el
értékes napokat erre a pedagógusok. A tanárokat pedig nyugtassa meg, hogy ez az
egész csak egy vicc volt, áprilisi tréfa. Mert ha komoly lenne, abból igen
súlyos következtetéseket lennénk kénytelenek levonni.
Ha a jövőben minden közalkalmazottnak el kell készítenie
majd a portfólióját, hasonló terjedelemben, hasonlóan buta, de szakmainak
hazudott kérdésekkel, tudunk is néhány tippel szolgálni, milyen kérdésekkel is
lehetne vérig sérteni mondjuk az egészségügyi dolgozókat 3.000 Ft béremelés
kilátásba helyezése mellett.
Példáink:
Együttérez -e betegével, amikor karjába
döfi a tűt?
Milyen szagúnak érzi az emberi ürüléket?
-A. semleges
-B. illatos
-C. szarszagú
Eszébe jutott –e már meglopni egy frissiben elhalálozott beteget?
Ön zseniálisként vagy inkább nagyszerűként jellemezné önmagát?
Szokott sírni?
Lelkiismeretfurdalással
vagy anélkül fogadja el a hálapénzt?
És sorolhatnánk… Lennének még jó
ötleteink. Mehetünk mi is a portfóliós csapatba? Persze köztisztviselői
bérezésért…