Gyakorlatilag hónapok óta
hallgatjuk a kifogást, hogy a Fidesznek nincs programja, Orbán Viktornak meg
kormányprogramja. A program annyi: „folytatjuk”. Állítólag ez a program a demokrácia
alapkövetelménye lenne (Bauer Tamás, Galamus), és semmiképpen sem normális,
hogy nincs. Talán emlékszünk még 2010-re, amikor ugyanez a vád fogalmazódott
meg: nincs a Fidesznek „igazi” programja, csak lózungokkal, közhelyekkel,
általánosságokkal teli programszerűsége.
Ezekkel a kifogásokkal együtt jár
az igény, hogy „neveljük” az embereket a „racionális” szavazásra, azaz az
eszmény az, hogy mindenki szépen elolvassa a pártprogramokat, majd a saját
érdekeit félretéve, egyetemes eszmények mentén leszavaz, igen, a baloldalra. De
legalábbis ésszerűen mérlegel, hogy neki mi a jó, ez a négyes szint, az előzőek
kapnak csak ötöst. És persze ideális helyzetben ígérgetni is tilos lenne, a
felelős állampolgár meg nem ülne fel az ígérgetésnek, és adott esetben a
basztatást bejelentőkre szavazna.
Ez lenne az „igazi” demokrácia.
És te hány pártprogramot olvastál már végig?
Mindig csinálsz kis táblázatokat a pártok álláspontjáról, ígéreteiről, amelyet
alátámasztasz a direkt a racionális szavazás elősegítésére vett szociológiai
módszertani kézikönyveiddel? Téged sem íratott be ingyen az állam közgazdaság
szakra? Vagy szociológiára?
Mert úgy tűnik, az igazi
demokrácia szempontjából mindenkinek közgazdásznak és szociológusnak kéne
lennie. Csak hát azok közt is van vita, és elég sok „felelős állampolgárt”
ismerek, akik úgy „mérlegelnek felelősen”, hogy gyűlölik az egyik oldalt és
megbízhatóan leszavaznak a másikra.
S vajon az előző évtizedekben
hány olyan pártprogramot olvastunk itthon, amely részletesen kifejtett
szakpolitikákat tartalmazott, ezer oldalon, a konkrét célokkal, azok konkrét
elérési módjával, hatástanulmányokkal, stbstb? Egyet se? Vagy csak nem találjuk
az SZDSZ vastag pártprogramjait, amelyek úgy tűnik, ilyenformán nem léteztek? Vagy, ha léteztek, mi valósult meg?
Egy közgazdász ismerősöm feltette
a kérdést: ha a közfelfogás szerint az emberek nem képesek arról megfontolt
döntést hozni, hogy felvegyenek-e devizahitelt (és segíteni kell nekik), akkor
miért tudnának ilyen döntést hozni politikai kérdésekben? Ugyanő rámutatott:
mivel egy ember szavazata vajmi keveset számít, ezért a többség nem fog sok
energiát fektetni a szavazás előtti tájékozódásba.
Ha elolvasom a világ pártjainak
pártprogramjait, kb azon a szinten vannak általánosságok terén, mint a Fidesz
2010-es programja. Ezek a programok részint populisták, választást akarnak
velük nyerni. Másrészt meg a párt filozófiáját tükrözik, és nem feladatok
részletes cselekvési terveket bemutatni. Azzal nem lehet választást nyerni.
Amerika megvan? A hatalmas, hiszterizált tömeg a választási kampányestekre
berendezett sportcsarnokokkal? Ójhé.
Egyébként meg mivel bármikor
beüthet bármi váratlan, ezért igazán kormányprogramot írni tök felesleges egy
olyan kormánynak, ami épp „folytatja”. Nem hitelesebb, ha van négy év
tapasztalatunk valamiről, és ennek fényében ítéljük meg, mi lesz később? Ha
most Orbán letenne egy teljesen eddigiekkel szembemenő kormányprogramot az
asztalra, akkor mi lenne valószínűbb? Ennek hinni, vagy annak, hogy
„folytatjuk”? Én inkább hiszek a tapasztalatban, mint dokumentumokban.
Egyébként meg: a kormányfői beiktatási beszéd felért egy kormányprogrammal.