Annyiban azért pontosítanám
tegnapi önmagamat, hogy pusztán a normaszöveget figyelembe véve (egyébként soha
nem pusztán a normaszöveget veszik figyelembe) valóban leszűrhető az is, hogy az állam végtelen pénzeket kíván kasszírozni az amúgy gyermekcipőben járó hazai „internetezésből”.
Ha a törvényalkotó szándékát
vesszük figyelembe, akkor két következtetés vonható le az „Internet-adó” körüli
hisztériájából. Elsősorban az, hogy a törvényt szövegezőknek halvány fogalmuk
sincs a színvonalas munkáról. Másodsorban az, hogy a törvény beterjesztői
valahol leragadtak a 20. században.
Mert 21. század az Internet of
Things korszaka.
Nemsokára lesz intelligens kávéfőző minden otthonban, hogy
bekapcsolhassuk a buszról, lesz intelligens világítás, fűtés, etc. Ez nem
sci-fi, ez a holnap. A ma pedig az, hogy van „internet” az autókban a
flottakövetés miatt vagy a riasztóhoz GSM-modul a lakásokban, van „internet” a kamionokban a tachométer
miatt, van „internet” a pénztárgépekben az online adózás miatt, van „internet”
az intelligens mérőórákban, leolvasókban.
A sima előfizetéseken túl számszerűelg fel nem
mérhető mennyiségű adatforgalmazó eszközökre vonatkoz(hat)ik a törvény.
De ha a jogalkotó ráncba is szedi
a normaszöveget, akkor sem sokkal jobb a helyzet. A hazai internet-forgalom
méretéről egyszerűen nincs információnk. Nyilvános adatként a BIX
statisztikáira szokás hivatkozni, csak éppenséggel hót’ feleslegeses. A BIX a
nagy netszolgáltatók közötti adatforgalmat méri. Nem tartalmazza a szolgáltatón
belülit, ami rögtön a torrent, ugyanis ott az UPC-és virágbolti vásárló az
UPC-és virágbolti eladótól tölt lehetőség szerint. És nem tartalmazza a
nemzetközi adatforgalmat. Kezitcsokolom, Facebook, YouTube, hogy csak a két
legismertebbet említsem. A netforgalom majd négyötödét ezek teszik ki.
A BIX 630 millió évi gigabyte
forgalmát, nyugodtan fel lehet szorozni akár tízzel is. Vagy többel. Senki nem
tudja, még közelítő értéket sem. És akkor ugyanezt gigabyte-onként 150-el? 200
milliárdos számlánál tartunk, ha nem bontjuk tovább a megkezdett gigákat azokra
a pár byite-okra, amit az Internet of Things kütyüi forgalmaznak. Azoknak ugye
darabja ugyanúgy 150 Forint. Ha abban a formában lépne életbe a jogszabály,
ahogy a legrosszabb forgatókönyv feltételezi, egy 500 milliárdos számla sem
elképzelhetetlen.
Jó reggelt, kedves jogalkotók!
És akkor mi van a POS
terminálokhoz kapcsolt kártyákkal? Azokon is van adatforgalom, ha nem is a „nyilvános
interneten”. Valaki végiggondolta mindezt?
A roppant silány törvényalkotói
munkára tekintettel inkább hagyjátok az egészet!
