Tegyük föl, hogy
Magyarország liberális demokrácia helyett mondjuk királyság. Illiberális,
vagy unortodox királyság. Tegyük föl, hogy nincs önálló földtulajdon, hanem
minden föld a királyságé, senkié, azaz mindenkié. Tegyük fel, hogy az
unortodox, de különben jóságos király arányosan, és kellő odafigyeléssel
használatba adja a földjeit, sok kis és közepes gazdaságot teremtve ezzel.
Tegyük föl, hogy a jóságos unortodox király segít az alattvalóinak az
összehangolt termelés megszervezésében, a raktározásban és értékesítésben a
királyságon innen és túl. Tegyük fel, hogy Osztrákiából fölkeresik a magyari
királyt, hogy adja el a földjeit, a király meg csak nézne értetlenül, hogy ezt
mégis hogy a pélóba képzeltétek.
Csakhogy Magyarország nem
királyság! Még csak nem is illiberális demokrácia!
Andra
Rupprechter osztrák földművelésügyi miniszter – nyilván állami felhatalmazással
– többször is lobbizott az osztrák gazdák érdekeiért az Unióban. Herr
Rupprechter úgy gondolja, hogy a Magyarország gazdag ország, csak a magyarik
lusták benne, és hogy az ő országában meg sok a szegény, de dolgos Jürgen,
Fritz meg Udo, akiknek joguk van megművelni a magyar földet a bamba magyarok
helyett. Úgy tűnik ezt az Unijó is
hasonlóképpen gondolja, mert kötelezettségszegési eljárást indított a magyarik
ellen, így most Magyarország a legnagyobb gátja a tőke szabad áramlásának. Idehaza
persze nem értjük ezt a szabad tőkeáramlás dolgot, mert nálunk nem divat
megművelni a más ország földjét. Az olyan fura. Az olyan, mintha elvennénk
valaki más csaját.
Ha erről népszavazást írnának ki, valószínű az Unijó is
megrökönyödne a részvételi arány magas számán, és a 99,9%-os elutasítottságon.
Még a Gyuriferi sem merne másképp kampányolni, meg a Gordi sem…
A
kötelezettségszegési eljárás hírére természetesen a MagyariNemzet is
ráugrott, végre alkalma nyílt újfent erőteljesen csúnyuniózni. De egy olyan
lap, amelyik a sátáni Ángyán lemondása után két perccel már tudni vélte, hogy mocskosemeszpéskommunista,
talán kicsit meghúzhatná magát.
Az ángyáni koncepció egyébként rettenetesen egyszerű volt.
Abból indult ki, hogy méltán vagyunk büszkék jó minőségű terményeinkre, hiszen
kitűnő adottságaink vannak ahhoz, hogy változatos és különlegesen jó minőségű
zöldséget, gyümölcsöt, búzát, kukoricát stb. termeljünk. És persze húst is.
Szemben
a nagyüzemi szarral Magyarország éppen a minőségi, ízletes termények országa.
A
sátáni Ángyán még a GMO elleni védettséget is belecsempészte a magyari
alkotmányba, hiszen pontosan tudta, hogy Amerika – aki épp mostanság puhítja az
Unijót a szabad-kereskedelmi egyezmény megkötésével – óriási területen termel
monokultúrában mindenféle mutáns kreációt. Nálunk ezzel szemben csak
szemesgyümölcsből terem egy csomó olyan, amit Amerikában nem is ismernek.
Például mondjuk az egrest. Ehhez képest az Unijó által most betámadott
földtörvény még mindig a nagygazdaságoknak kedvez, arányuk hivatalosan 50%-os
(valószínű jóval magasabb) a kis és közepes gazdaságokhoz képet. Ennek
köszönhetően, bár 100 hektár földön 25 embert lehetne foglalkoztatni (persze
akár többet is), a magyari föld jóval kevesebb embert tart el. Az ilyen
tulajdoni állapot tulajdonképpen épp az amerikai típusú monokultúrás
termelésnek kedvez, mondhatni mi szélesre tárt combokkal várjuk a
szabadkereskedelmi egyezmény megkötését.
Innentől meg
igazából mindegy, hogy magyar expártitkár földbárók, fideszhaverok, osztrák
nagygazdák, vagy ismeretlen tulajdonosi hátterű vállalatok birtokolják és művelik
a földet, mindegy mit mond az Unijó, mindegy mit erőszakolnak ránk. Mert a
jelenlegi helyzet tökéletesen idegen Magyarország adottságaitól és
képességeitől. Miért nincs egységes földművelési koncepció? Miért nincs
semmiféle büszke kiállás a magyar termények minősége és változatossága mellet?
És
kiskapuk miért vannak?
Ezeket a kiskapukat talán csak egy unortodox király
tudná rácsukni a törvényalkotók, meg a Frtitzek, vagy Uncle Sam kezére. Nekünk rendes törvények kellenek!
