Miközben az Európai Parlamentben éppen
túl vannak a „mérjük össze a demokráciánkat” nevű, a pubertást megelőző pajkos
játszadozáson, idehaza azonnal ideológ-üzemmódba kapcsoltak a véleménycikkek
gyárosai a „kelet vs. nyugat” témakörében.
Szegény megboldogult Horn Gyula jut
eszünkbe, aki hihetetlen természetességgel vette tudomásul, hogy eddig Varsói
Szerződés meg Szovjetunijó volt, most meg NATO lesz meg „Érópaunijó”.
Ugyanezzel a természetességgel irkafirkálnak
az Avar János Újságíró Iskola legjobb tanoncai.
Most egy pillanatra tekintsünk el attól,
hogy mennyire vicces ez az újabb apokalipszis-vízió, amely abból fakad, hogy
mennyire szükségszerűen ideiglenesen létező szövetségek szentségébe vetik a
srácok a bizalmukat. Előbb-utóbb minden szövetség, földi képződmény felbomlik.
Nekik sem lesz örökké dús a sérójuk.
Az ideológ-üzemmód megnyilvánulásának
legbiztosabb jele az, ha bármilyen konfliktusból, adott esetben valódi
diplomáciai botrányból azonnal globális jelentőségű világok harcát kreálnak.
Mintha a „kelet vs. nyugat” dichotómiája, Magyarország esetében, ebben a
formában valós lenne – nem az. Senki sem tette ugyanis kérdésessé, mely
nemzetközi, atlanti, európai szerveződéseknek vagyunk hivatalosan is a tagjai.
Persze minden kérdőjelet szakadárságként értelmeznek, így amikor Orbán, a
britek, vagy mások nem bólogatnak bőszen az egyre szorosabb Európa tervére,
azonnal kitör a hiszti ortodoxéknál, hogy túl sok lesz a glasznosztyból meg a
peresztrojkából. Ezt a gyarmati alattvaló habitust tanítani kellene. Ez Samuel
L. Jackson karaktere a Django elszabadulból.
Ezen túl szeretnénk emlékeztetni a
feledékeny firkász hadosztályt arra, hogy a Déli Áramlat összeurópai döntés
volt, miután összeurópai töketlenkedés következményeként bebukott a Fidesz
által amúgy hevesen támogatott Nabucco. A módit tehát nem a Kaiju találta ki,
vagy fedezte fel. Szokás szerint annyi történt, hogy Európában kitalálják a
szivárványos, kürtős kalácsos mennyország tervét, és egyszer van szó valami
konkrétumról – így Európa alternatív energia-ellátásáról –, azt
menetrendszerűen elbasszák. Viszont egy Fekete-tenger alatti vezeték is jobb, mint a menetrendszerűen érkező ukrajnai forradalmak, polgárháborúk, gázcsapelzárások között kombinálni, hogy eleget sikerült-e elhelyezni a tározókba egy közepes télre.
Ha már ukránok: Az ugye megvan, hogy a feléjük történő gázszállítást utolsóként állítottuk le, a magyar sajtó meg azóta is valami speciális gesztusként tárgyalja az ügyet?
Ha már ukránok: Az ugye megvan, hogy a feléjük történő gázszállítást utolsóként állítottuk le, a magyar sajtó meg azóta is valami speciális gesztusként tárgyalja az ügyet?
Szeretnénk kiemelni a kedvenc
mondatunkat: „Magyarország nyugati
orientációja ugyanis nem más, mint a magyarok azon évszázados vágyának
kifejezése, hogy úgy élhessünk, mint az osztrákok.” Mire gondolhat a
szerző? Mármint lekötözve, pincében? Élesben, hátulról? Ebben az „úgy
élhessünk, mint az osztrákok” mondatban/vágyban tömörítve foglaltatik benne a
kádárizmus szelleme. Ezért mulatunk nagyot a Toronyházban, amikor a kádárizmus
legjobb nebulói kádáristáznak. Hogy a nyugati mivolt tartalma a Gorenje, meg az
Aldi.
Ez a valódi kádári vízió, és
ettől nem tud szabadulni a hazai ballib.