Habony Árpádnak drága cipője van. A táskája se olcsó, és a haja is meg van
csinálva. Ő egy kulák. NER-kulák. Mert bizony ez a feldühödött és megerősödött
Soros-CIA-franchise balos ellenzék, amelyik agymosással vádolja a Fideszt,
tulajdonképp a komplett Rendszerváltás után született generációt készül
visszaröpíteni a jó öreg ötvenes évekbe.
Mao-öltönnyel, Pitralon arcszesszel.
Az
ötvenes évekkel kapcsolatban létrejött az a történelmi kapcsolódás, ahol le
kell tiltani a New York Times-nál egy olyan „szenilisnek” kikáltott „vénembert”
mint mondjuk Kertész Imre, ha nem mondja azt, hogy itt márpedig diktatúra van,
és a 444-en is simán lehet viralizálni egy olyan szintű ostoba
trollságot, mint amit mi is kifiguráztunk a minap.
Szóval kb. az van most a
baloldalon, ami volt a Vissza a jövőbe kettőben, csak ami ötvenes évünk nem a
beboppos, tejivóban csajozós, kifésült fiúk versus virágmintás szoknyás lányok
féle ötvenes évek volt. Bár kétségtelen, hogy a foci fényévekkel jobb volt,
mint most, de a mi ötvenes éveink nem éppen a demokratikus fejlődésről vagy az
emberek prosperálásáról szóltak, hanem akkor VALÓBAN diktatúra volt. Most nincs
diktatúra. Aki ma diktatúrázik az sajnos egy idióta, nincs mit tenni...
De volt az ötvenes évek ugye,
amikor itt hatalmas „rendszerváltással” jelentkezett Rákosi pajtás a nép
vezére, mivel neki „nagyon nem tetszik
rendszer”, amit akkor Horthy-fasizmusnak becéztek. Ezért hát eldönti, hogy azt
felszámolja, és megteremti a társadalmi igazságosság földi paradicsomát. Mert ugye
voltak a burzsoá kizsákmányolók, mint most is. Ezek voltak a polgári és egyéb
csökevények (most Művészeti Akadémia, stb.), a klerikális reakció (most KDNP, stb.), a rühös kulákok (református koliból szalajtott vidéki
fideszes klikk, stb.) meg az ilyen áruló, elhajló, szemét értelmiségi népségek
(Hegedűs Zsuzsától a jobboldali sajtóig) akik összeálltak egy diktatórikus,
fasiszta társadalmi osztállyá hogy sanyargassák a Népet.
Már a Horthy-fasizmus kifejezés
is a konzervativizmus és fasizmus fogalmainak összemosását hordozta, majd ugye
miután „nem tetszik a rendszer” el is
kezdték szépen felszámolni. Ellenzéki egységfrontot hoztak létre, abba
belefúrták a Kommunista Pártot, ami aztán szovjet puskákkal a háta mögött 50
évre lenyúlta az egész országot, és az „aki nincs velünk az ellenünk van”
logikája mentén lehenteltek kb. mindenkit, akit értek. Diktatúrát működtettek,
valódi hard core, igazi, 100% diktatúrát. Amit találóan el is neveztek „népi
demokráciának”, mert hát a diktatúra ritkán nevezi magát diktatúrának, jobbára
szereti magát egy fejlettebb demokráciának nevezni, amolyan „demokratikus
endlösungnak” ahol majd aztán úgy megszűnnek a különbségek, hogy ihaj, és úgy
bekövetkezik a közjó, hogy a nyálunk csorog tőle.
Általában ehhez a társadalmi
kísérlethez mindig van egy éhező nép, amit a korrupt burzsoázia addig
zsákmányol ki, amíg proletariátusnak nem kezdi nevezni az magát. 1848, a kommunista
kiáltvány óta. Ekkor mintegy halkan megjegyeznénk, hogy ez a dolog korábbra
nyúlik vossza, ugye ott kezdődik, amikor lenyaktilózzák Marie Antoinette-et,
mint „kizsákmányolót” mert drága ékszerei voltak, miközben az embereknek nem
volt cipője, culotte-ja sem (sans-culotte). Tehát az „emberek szegények a
mocskosok gazdagok” narratíva mentén 1789 óta elég sok emberkét gyilkoltak le
társadalmi igazságteremtési célzattal.
Ezzel az alapvetően baloldali gyökérséggel
gondolattal áll szemben egy protestáns gyökerű (illetve annak mondott, de most
elhagyjuk a Maxwebert meg az ideáltípusokat) kapitalista rendszer, ahol a
politikai küzdelem részévé azért sem teszik Habony Gucci táskáját, mert nekik
is az van. Vagy legalábbis szeretnének. Nem beszélve arról, hogy az üzlet
elvileg üzlet, és csakis ügyesen lehet bárki gazdag. A kapitalizmus nem egy
szép és kedves dolog, de még mindig jobb, mint bármi más, érdekes, hogy az
alatt az ötven év alatt, amíg itt többmilliós emberhalál és elvándorlás árán
egy szűk elit kísérletezett az emberekkel ama bizonyos „demokratikus
szocializmus” megteremtésének szándékával, a bekussoltatott ellenzék, és szép
lassan az egész nép ájult imádattal nézte Amerikát, a kapitalizmus hazáját,
ahol mindenki azt csinál, amit akar.
Szerintem nagyszüleink generációja
számára elképzelhetetlen lett volna az a helyzet, ami most körvonalazódik.
Amerika, igen AZ AZ Amerika konkrétan a „szegények a kizsákmányolók ellen”
narratíva mentén baráti pártokat hoz létre idegen országokban, pont, mint tette
azt Sztálin a Komintern révén, hogy aztán azokat heterogén, egymással is
veszekedő, massza-szerű Népfrontokba tömörítve buktasson meg legitim módon,
választások révén hatalmat szerzett, szuverén kormányokat. Csillogó szemmel
eztán egy „demokráciánál is demokráciább” új rendszer révén újra elossza a
„lopott és kizsákmányolt” tőkét le a „szegényeknek.”
És kik az ellenség? A polgári és
egyéb csökevények (Művészeti Akadémia stb.), a klerikális reakció (KDNP, stb.), a
rühös kulákok (református koliból szalajtott vidéki fideszes klikk, stb.) meg az
ilyen áruló, elhajló, szemét értelmiségi népségek (Hegedűs Zsuzsától a
jobboldali sajtóig) akik összeálltak egy diktatórikus, fasiszta társadalmi
osztállyá hogy sanyargassák a Népet. Most írják tehát –talán valami 70 éves
évforduló keretében - a NER-kulákok listáját, hergelik az „utcai ellenzéket” és
rebootolják azt a társadalmi utópiát, amivel egyszer már sikerült elcseszni 50
évet az életünkből.
Most se maguktól teszik: mögöttük áll egy saját
geopolitikai nyomulásában, imperialista térhódításában elfoglalt nagyhatalom,
500 milliárd forintnyi, csakis erre a célra elkülönített pénzzel,
titkosszolgálattal és szövetséges-csatlós politikai és civil szervezetekkel.
A vicc, hogy legutóbb ugyanezen utópia mögé egy Szovjetunió nevű formáció
állt be valag lével, és ahogy azt Sztálin elvtárs a Komintern gyűlésén
eldöntötte, az „elnyomott országok” kommunista pártjai és szakszervezetei
egyfajta ötödik hadoszlopként kellett, hogy beépüljenek a háború utáni Népfront
kormányokba, hogy megalapozzák a kommunista hatalomátvételt. Akkor épp az oroszok
vonultak egész Németország közepéig, és csinálták ugyanezt.
Ez nem a Chemtrail, HAARP meg a
„lehallgatás” para, hanem immár a geo- és világpolitikai realitás.
Fico, Ponta, akárki ezt kapja:
Soros és CIA immáron nem a „jobboldali konteó” része, hanem - bevallottan
is - egy egybefüggő stratégia két eleme. Amerika a múlt héten bedöntötte a
rubelt, és faarccal közölte, hogy „igen, ezek is mi voltunk” és közleményben
sürgették Putyinnak keleti politikája átgondolását. Ez történt alig 4 nappal
azután, hogy Putyin berosált Törökországba egy ügyes húzással a politikai
sakktáblán. Amit a hazai idióták anélkül ünnepeltek, hogy továbbolvasták volna a hírt, ami a feltörekvő piacokra áthúzódó válságról értekezett. Azok meg mi vagyunk...
Azért az kicsit érdekes, hogy van
ez a "metafizikai" korrupció rendszerszinten narratíva Közép-Európáról, és
tulajdonképpen Amerikának tényleg mindegy kit buktat meg manapság, mert a
következő csapat vagy hálás lesz neki az odavetett országért, vagy meghúzza
magát, mert tanult elődje sorsából.
Ha a Fico
képes már olyat nyilatkozni, hogy neki nem kell az, amit most Orbán kap, tehát
inkább lemond a francba, mielőtt kövekkel dobálják az ablakát. Ő meg ráadásul
ugye baloldali. És egy miniszterelnök. Akit legitim módon megválasztottak a
szlovák emberek a saját országuk vezetésére. Tehát ami most folyik az azért tényleg
meredek. Ez nem kisebbít semmit a kormány hibáin, sőt esetleges bűnein sem. Nem
valami „NER-csicskásként” (ahogyan a rendkívül szellemes újellenzékeik szokták
kommentálni az eseményeket a mindent) kell felháborodni rajta. Ez
tényleg a nemzeti függetlenség kérdése, amit normális országokban, normális
ellenzéknek nem is kellene külön a szájukba rágni. De ahogy a szabadságharcnak,
úgy a hazaárulásnak is régi hagyományai vannak nálunk...
Sokatmondó, hogy egy ilyen helyzetben
az utcai és parlamenti ellenzék, miután a Bajnai-projekt (franchise-Obama)
megbukott, még egy Klaus Johannis szintű műmájert sem tud kiizzadni magából,
mint ami még a románoknál is összejött. Ennyi politikai energia rég szabadult
ugyanis fel, ami lehetett volna a baloldalon az ő „Kossuth terük” egy új
politikai álom megszületésének magasztos pillanata. De nem született ilyen
álom, csak felbootolták azt a marhaságot, amivel egyszer már elvettek 50 évet
az életünkből.
Szemmel láthatóan pusztán arra
képesek, hogy önmagukat dobálják fejbe sörösüvegekkel, aztán kiabálják, hogy
rendőrterror. A baloldal egyik nagy baja, hogy lusták, mint a dög és felületesebbek,
mint Kozsó balladái. Nem építkezik, nem törődik a társadalommal, az emberekkel,
de még arra se veszi a fáradtságot, hogy gondolkodjon. És kedves Nép, aki most
velük fagyoskodik, menjetek a picsába! alapon
most is le van szarva az élcsapat által.
A szegénység – főleg mivel tök
relatív fogalom – soha nem fog megszűnni, mert a világ rendje, hogy a spektrum
a Gucci táskás Habonyoknál kezdődik a XII. kerületben, és az aluljáróban ér
véget a Keletinél. Ahol nem így van, na, ott van diktatúra. (a 444 és az Index
figyelmébe ezt különösen ajánlom) Proletárdiktatúrának hívják, ami megteremti a
népi demokráciát. Kommunizmus röviden. A "Habony Árpádnak 100 hold
legelője, két háza és Gucci táskája van. Bezzeg a faluban a kubikosoknak meg
még cipője sincs" pedig igazi old school kommunista nyálverés, aminek a
célja soha meg nem valósuló álmok szülése, indulatkeltés, ami csupán a
politikai hatalom megszerzésére irányul, de nem arra, hogy ne fagyjanak halálra
az emberek.
Utóbbira rögtön akad is egy
sajnos aktuális példa: Kedves szegények! Nélkülözők! Nép! Emlékeztek a
„hajléktalan-balhéra?” amikor ott fetrengtek EZEK (akik most ordibálnak
megafonnal) a Kossuth téren vagy a Városházán, és sikoltoztak a Tarlós meg
mindenki ellen, hogy tiporják a jogot? Nos, idén 25-en fagytak már meg, ami nem
történhetett volna meg, ha továbbra is érvényben van a rendelet. Most ugyanazok
sikoltozzák a rendőrállamot, meg a szociális érzéketlenséget, de nem vállalják
fel a felelősséget, hogy részben miattuk emberek haltak meg.
Tehát kedves nép: le vagytok ti
magasról szarva. Ez nem rólatok szól, és nem a kormány érzékenységéről, és nem is a
25 halott emberről, akik fedél és törődés nélkül meghaltak a budapesti utcán, miközben
lehet mellettük az elsikkasztott norvég pénzekből éppen Gulyásmarci ragasztotta
az érzékenyítő plakátot, amit piaci áron elszámolva összephotoshoppoltak maguknak. Mert
ezek ilyenek, más fasza meg a csalán ügyében vannak csak konkrét elképzeléseik,
de egy kenyérhéjat nem vetne a csövesnek…
A baloldalon tehát éppenséggel
nem történik semmi. Szlogenek, kitalált faszságok, visszaböfögött pamfletek. Az
életben nem lett volna nagyobb esélyük felnőni és újraéledni, mint egy
főnixmadár, de maradtak, akik voltak. Sikítják a korrupciót meg a
gazdagfideszest.
Mekkora szellemi kreativitás.
Habony cipője.
A Gucci táska.
A kulák fideszesek, akik
szipolyozzák a nép testit.
Welcome to the ötvenes évek.