A '89-es rendszerváltásunknak rengeteg
hibája volt és hát eléggé félre is sikerült. Ez a hajó sajnos már
elúszott, de van néhány dolog, amin utólag még igazíthatunk egy
kicsit. Apróbb, szimbolikus dolgokon, de mi, magyarik, többnyire nagyra értékeljük
a szimbolikus dolgokat. Ilyen szimbolikus dolog lehetne, ha Biszku
Bélát végre rendesen elmeszelné a magyar bíróság és a fogkeféjével szépen bevonulna letölteni, ami hátravan még neki.
Igen faszipántos lett volna, ha az
első szabadon választott parlament egyik első dolgaként egy tökös lusztrációs törvény meghozatalával foglalkozik, hogy az előző
rendszer fenntartói és haszonélvezői nemhogy a politikába ne tudjanak beleszólni a
következő évtizedekben, de még kilépni se tudjanak az éjjeli
őr - bkv ellenőr - vízóra leolvasó munkaerőpaci háromszögéből.
De ismétlem, ez a hajó már elment. Amire még van lehetőségünk,
és ez igen szimbolikus(!), hogy pár olyan vén trottyost, akiknek
a kezéhez konkrétan vér tapad, megérdemelt helyére tegyünk.
Nem tudom, hogy a kedves olvasók hogy
vannak vele, de engem az első fokú ítélet igencsak felbaszott. Öt
és fél év háborús bűntettekért, életfogytiglan helyett? A
kimenete kb. ugyanaz a kettőnek, mert minden valószínűség
szerint ez a komcsi, legalábbis a büntetése vége környékén,
96-97 évesen amúgy is végleg szögre akasztaná a pufajkát, de
ilyen súlyú dolgoknál nem érdemes matematikai, demográfiai és
egyéb valószínűségekre alapozni. És nem csak amiatt, mert mi
van, ha mégis túléli.
Azért, mert egy háborús bűnösnek rács
mögött a helye. Nem véletlenül nem évül el az.
A kriminológia három funkciót
tulajdonít az egyes bűncselekmények esetében kiszabott és
kiszabható büntetéseknek, illetve az azok letöltéséhez. Ezek a
büntetés, az elrettentés és a liberális találmány, a
visszaintegrálás a társadalomba. Emiatt lehet tanulni a börikben.
Írni, olvasni, érettségizni, szakmát szerezni, kikeresztelkedni. A gond akkor van,
amikor azt hisszük, hogy a harmadik funkciónak felül kell írnia
az első kettőt. Hogy nem kiegészíteni kell az első kettőt,
hanem átvenni azok funkcióját. Súlyos hiba azt gondolni, hogy minden
esetben ott kell legyen a harmadik pillér, és hogy nincs olyan
súlyú bűncselekmény, ahol egyszerűen ki kell zárni ezt, és
csak a büntetés és az elrettentés számít. Ide jutunk az
erkölcsi relativizmussal, és ezért baromi kényelmes és jó dolog
konzervatívnak lenni. Mi ki merjük jelenteni, hogy vannak bűnök,
amelyeknek büntetést kell maguk után vonniuk. "Egyrészt-másrészt"-től, sanyarú gyermekkortól, "a
társadalom hibája" kezdetű libsi bullshittől és a "társadalmi környezet kényszerítő erejétől" függetlenül.
A háborús bűn az egyik ilyen.
Ma pedig el kellett volna kezdődnie a másodfoknak, de sajnos nem így történt. A tárgyalást elnapolták, Biszku ügyvédje szerint a másodfokon eljáró bírói tanács elfogult. Mert a vezető bíró, Ruzsás Sándor nem sima bíró, hanem hadbíró. Szerinte Ruzsás nem független a végrehajtói hatalomtól. Ez ugye úgy, ahogy van, faszság. Egy hadbírót pont ugyanannyira utasítgathat munkájával kapcsolatban a hadügyminiszter vagy Lézerjani, mint egy sima bírót az igazságügyi miniszter. Semennyire.
Amúgy meg két megjegyzés: Egyrészt érdekelne, hogy háborús bűnök esetén mégis milyen bírónak kéne ott lennie a tanácsban, ha nem hadbírónak? Egy családjogi bíró megfelel, vagy egyből utaljuk az eljárást a cégbírósághoz? Másrészt pedig, ha jól értem, ez a retkes komcsi képes volt felállni, és azt mondani, hogy ez egy koncepciós per ellene. Na ez a prémium pofátlanság. Az a féreg, aki az egyik fő irányítója és megrendelője volt az '56 utáni megtorló koncepciós pereknek, feláll, és azt mondja, hogy joga van a tisztességes eljáráshoz.
Irónia ez a javából.
Egyértelmű mi a védelem taktikája. addig húzni az időt, hogy még szabadlábon dobja fel a talpát Biszku. Szurkoljunk, hogy ez ne jöjjön össze!
